tag:blogger.com,1999:blog-57718483983010846472024-03-28T10:10:54.979+05:30సాహితీ-యానంtelugu kavithaluBolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.comBlogger1024125tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-2511448099510312822024-03-28T09:37:00.004+05:302024-03-28T09:37:23.255+05:30 ఖాళీతనపు చప్పుడు Noise of the Emptiness by Moumita Alam<br />నా చివరి ప్రేమికునితో చాలా ఏళ్ళు<br />చాటింగ్ చేసాను<br />మాటలు, మాటలు, మాటలు<br />ఉత్త బోలు మాటలు, అబద్దాలు<br />అతని ఆఖరి ఫోన్ కాల్ లో <br />స్వరం అంతమయ్యేవరకూ<br />వేచిచూసాను<br />మొద్దుబారిన మైమరుపుతో<br />ఎదురుచూసాను<div><br />సిల్వియా* ఆలోచనలలో<br />చెప్పలేని నిశ్శబ్దమేదో ఆ గాస్ స్టవ్ మంటను<br />జ్వలింపచేసి ఉండొచ్చు<br />ఖాళీతనాన్ని ఎలా నిర్వచించాలి?<br />పొందికలేని, లోనికి పీల్చుకొన్న ఖాళీతనాన్ని?<br />సిల్వియా ఖాళీతనాన్ని<br />స్త్రీ అణచుకొన్న కోపంగా పిలిచారు వారు<br />మరి నా ఖాళీతనాన్ని ఏమని పిలుస్తారు?</div><div><br />ఖాళీతనం గురించి వారికేమీ తెలియదు<br />ఖాళీతనం అంటే చప్పుడు<br />బోలుగా, చీకటిగా లోతుగా ఉండే చప్పుడు<br />పగిలిన విస్కీసీసాల చప్పుడు<br />ఉక్కిరిబిక్కిరి అయిన గొంతు చప్పుడు<br />చేతులను చీల్చినప్పటి చప్పుడు<br />వారు ఎందుకు చూడలేరు<br />ఎంపిక అనేది ధీరవనిత ప్రత్యేకహక్కు</div><div><br />Source: Noise of the Emptiness, Moumita Alam <br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div><div><br />*సిల్వియాప్లాత్ - గాస్ ఓవెన్ లో తలపెట్టి ఆత్మహత్యచేసుకొన్న అమెరికన్ స్త్రీవాద కవయిత్రి</div><div><br /></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-28778201377078416612024-03-28T09:36:00.002+05:302024-03-28T09:36:16.345+05:30అభినందనలు! మీ మౌనం గెలిచింది - Congratulations! Your Silence Has Won! by Moumita Alam<br />హోలోకాస్ట్ ఒక్కసారిగా జరిగిందా<br />బిగ్ బాంగ్ లా?<br />లేదు.<br />అది మెల్లగా మొదలైంది<br />పద్దతిగా. పథకం ప్రకారం. క్రమక్రమంగా.<div><br />చరిత్రను చెరిపేశారు<br />మనుషులను రాక్షసులుగా మార్చారు<br />సమాధులని చదునుచేసారు<br />మాట్లాడేవారిని మాయం చేసారు<br />Wali Dakhani* రోడ్డుగామారింది.<br />రేపిస్టులు* సంస్కారులుగా కీర్తించబడ్డారు</div><div><br />కాలిబొగ్గుగా మారిన దేహాలు నా కలల్లో <br />పదే పదే కనిపించేవి. <br />వాటిని అడిగాను<br />గాస్ చాంబర్స్ లోకి వారిని నడిపించిన శక్తులేవి<br />నేరస్తులు ఏ పాటలు పాడుతున్నారు అని?<br />అవి ఏ మాత్రం తడుముకోకుండా సమాధానం ఇచ్చాయి<br />మా ఇరుగుపొరుగు వ్యక్తుల మౌనం<br />భయంకరమైన మౌనం. వెంటాడే మౌనం..అని</div><div><br />ఆ మౌనం <br />బస్సులలో, టీవీలలో, వార్తా పత్రికలలో<br />వంటిళ్లలో, పార్లమెంటులో ఉన్నట్లు<br />బిగ్గరగా ఉంటుందా అని<br />అడగటానికి సాహసించలేకపోయాను</div><div><br />కాలిన చర్మపు వాసన ఒక అంటురోగం<br />నా చర్మంపై ఆ వాసన తెలుస్తోంది. <br />అభినందనలు! <br />భీకరమైన మీ మౌనానికి.<br />మీరే గెలిచారు.</div><div><br />మూలం: Congratulations! Your Silence Has Won! by Moumita Alam<br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div><div><br />*Wali Dakhani మతాతీతంగా కొలువబడే ఒక సూఫీ కవి దర్గా. గోద్రా అల్లర్లలో నేలమట్టం చేయబడి దాని స్థానంలో తారురోడ్డు వేయబడింది. <br />*బిల్కిస్ బనోని రేప్ చేసినవారు సంస్కారులని ఒక నాయకుడు అన్నాడు</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-14128245522232288142024-03-22T11:22:00.004+05:302024-03-22T11:22:52.143+05:30<p> <span style="background-color: white; color: #050505; font-family: inherit; font-size: 15px; white-space-collapse: preserve;">ప్రెస్ కు వెళిపోయింది. పల్లవి పబ్లికేషన్స్.</span></p><div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs x126k92a" style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0px; overflow-wrap: break-word; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; font-family: inherit;">200 పేజీలు</div><div dir="auto" style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; font-family: inherit;">ఆర్టిస్టు గిరిధర్ కు ధన్యవాదములు</div><div dir="auto" style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; font-family: inherit;">పిక్చర్ - నాగరాజు, రాణి శిల్పం, అజంతా గుహలు</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; font-family: inherit;"> <span style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; font-family: inherit;"><a style="--tw-border-spacing-x: 0; --tw-border-spacing-y: 0; --tw-ring-color: rgb(59 130 246 / .5); --tw-ring-offset-color: #fff; --tw-ring-offset-shadow: 0 0 #0000; --tw-ring-offset-width: 0px; --tw-ring-shadow: 0 0 #0000; --tw-rotate: 0; --tw-scale-x: 1; --tw-scale-y: 1; --tw-scroll-snap-strictness: proximity; --tw-shadow-colored: 0 0 #0000; --tw-shadow: 0 0 #0000; --tw-skew-x: 0; --tw-skew-y: 0; --tw-translate-x: 0; --tw-translate-y: 0; color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit;" tabindex="-1"></a></span>బొల్లోజు బాబా
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjlNuaQnxK5jgGj_qSRrXpU_C5vRJO4tkeMNVWb7FRhMdAxph7jh4-jMgeSvzqE2qW2TdJiSQkpm-Rse6H4DQCuacrvdW_AE48wzifO7XXGxsRH-12ynjuxp-_-V50tDOHQ72qKMhDXKApUqn1idHKM-VYNtGADvyk6L_0q4lr9aP0JSqFsq9Fw_gnOAlc" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1502" data-original-width="2048" height="293" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjlNuaQnxK5jgGj_qSRrXpU_C5vRJO4tkeMNVWb7FRhMdAxph7jh4-jMgeSvzqE2qW2TdJiSQkpm-Rse6H4DQCuacrvdW_AE48wzifO7XXGxsRH-12ynjuxp-_-V50tDOHQ72qKMhDXKApUqn1idHKM-VYNtGADvyk6L_0q4lr9aP0JSqFsq9Fw_gnOAlc" width="400" /></a></div><br />
</div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-3758934554200358872024-03-21T09:31:00.003+05:302024-03-21T09:36:47.539+05:30కవిత్వంలో నిరలంకారత<div style="text-align: justify;">అలంకరించబడిన వచనాన్ని కవిత్వం అంటారు. సిమిలీ, మెటఫర్, సింబల్, మెటనిమి, పెర్సొనిఫికేషన్, అల్లిగొరి, అల్యూజన్, పారడాక్స్, ఐరనీ, హైపర్బొలి వంటి వివిధ అలంకారాలు కవిత్వాన్ని వచనంనుండి వేరుచేస్తాయి. వీటిని పాశ్చాత్య పరిభాషలో Tropes అంటారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;">“కవితలోఉండే వివిధ అలంకారాలను విశ్లేషించుకొని కవితకు కనక్టవటం కన్నా ఆ కవితావాక్యాలు నేరుగాఇచ్చే ఉద్వేగాన్ని అనుభూతిచెందటం మంచిపద్దతి” అంటాడు ప్రముఖజర్మన్కవి Paul Celan. కవిత్వంలో పలికే ఉద్వేగాన్ని మెటఫర్లు, ఇమేజెరీల ద్వారా కాక నిరలంకారవాక్యాల ద్వారా చెపితే, ఆ ఉద్వేగానికి పాఠకుడు తొందరగా కనెక్టుఅవుతాడని సెలాన్ అభిప్రాయంగా భావించవచ్చు.</div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఆధునికకవిత్వంలో నేటిజీవితపు సమస్తఅంశాలు కవిత్వీకరించ బడుతున్నాయి. ఈ నేపథ్యంలో చెప్పదలచుకొన్న అంశం సూటిగా స్పష్టంగా చెప్పటానికి కొన్నిసార్లు అలంకారాలు అడ్డు తగలవచ్చు. అలంకారాలు వస్తువును మరుగున పరచి కవిపొందిన ఉద్వేగాన్ని పాఠకునికి చేరనివ్వకుండా పక్కదారి పట్టించవచ్చు. ఒకకొత్త ఆలోచననో, బరువైన సంఘటననో, బలమైన ఉద్వేగాన్నో చెప్పదలచుకొన్నప్పుడు నిరలంకారంగా చెప్పటంకూడా ఒకమంచి కవిత్వ నిర్మాణ టెక్నిక్.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ప్రాంతంవాడేదోపిడిచేస్తే</div><div style="text-align: justify;">దోపిడిచేసేప్రాంతేతరులను</div><div style="text-align: justify;">దూరందాకా తన్నితరుముతం</div><div style="text-align: justify;">ప్రాంతంవాడే దోపిడిచేస్తే</div><div style="text-align: justify;">ప్రాణంతోనే పాతరవేస్తం</div><div style="text-align: justify;">దోస్తుగఉండే వారితొ మేమును</div><div style="text-align: justify;">దోస్తేచేస్తం – ప్రాణమిస్తం// (కాళోజి)</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మహాకవి కాళోజీ వ్రాసిన పైవాక్యాలలో ఒక జాతి అంతరంగం ఆవిష్కృతమైంది. నిరలంకార వచనంలా సాగే ఆ కవితలో ఒకసమాజాన్ని ఏకంచేసేటంతటి ఉద్వేగంఉంది. ఆ ప్రాంత ప్రజలందరూ ఆ వాక్యాలను వారిమనోఫలకంపై శిలాక్షరాలుగా లిఖించు కొన్నారనటానికి సాక్ష్యం, వాటిని అనేకమంది పదేపదే తమవ్యాసాలలో కోట్ చేసుకొంటూండటమే. భావోద్వేగాలను, మానవ సంవేదనను వ్యక్తీకరించే కవిత్వానికి అలంకారాలు అవసరంలేదనటానికి మహాకవి కాళోజీ కవిత్వమే నిదర్శనంగా నిలుస్తుంది. వాక్యాలలోని అనుభూతులకు నేరుగా కనక్ట్అవ్వటం అనిPaul Celan చెప్పింది ఇలాంటి వాక్యాల గురించే.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">“వాణ్నికన్ననేరానికి</div><div style="text-align: justify;">నిన్నుతూలనాడుతున్నాను క్షమించుతల్లీ.//</div><div style="text-align: justify;">అచ్చం నీలాగా – నీలాగ</div><div style="text-align: justify;">ఒక అమ్మాబాబుకు పుట్టినమనిషి</div><div style="text-align: justify;">అక్షరాలా మనిషేరా</div><div style="text-align: justify;">వాడు మలం తిన్నాడు</div><div style="text-align: justify;">ఒరేయ్నీ ఇరవైఒకటోశతాబ్దం</div><div style="text-align: justify;">ఆదిమ యుగంనాటి</div><div style="text-align: justify;">అజ్ఞానపు గుహలోదాక్కుందా?//</div><div style="text-align: justify;">నీ దేవుడికి ఎయిడ్స్ సోకిందా?</div><div style="text-align: justify;">ఇప్పుడుచెప్పరా</div><div style="text-align: justify;">మళ్ళీమళ్ళీ అడుగుతున్నాను</div><div style="text-align: justify;">ఒరే! లంజాకొడకా</div><div style="text-align: justify;">నీ పేరు మనిషా?” (వాడే అశుద్ధమానవుడు- శిఖామణి)</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఆలయప్రవేశం చేసినందుకు 1989 లోకర్ణాటకలో ఒక దళితుడుని కొట్టి, బలవంతంగా మనిషిమలం తినిపించారన్న సంఘటననుఖండిస్తూ వ్రాసినకవిత ఇది. ఇందులో ఏ రకమైన అలంకారాలుఉండవు. పూర్తిగా వాచ్యంగా ఉంటుంది. అయినప్పటికీ మానవత్వం ఉన్న ప్రతిఒక్కరిని కదిలిస్తుంది. సాటిమానవునికి జరిగినఅమానుషావమానాన్ని ఈకవిత ఎంతో ఫెరోషియస్ గా ఎత్తిచూపుతుంది. సమాజంలో తన సహచరునికి జరిగిననీచమైన అవమానంపట్ల ఆగ్రహించి ఒకసామాజికబాధ్యతతో వ్రాసినకవితఇది. ఈ కవితపైకి క్రోధప్రకటనలా అనిపిస్తున్నా, అంతర్లీనంగా కరుణ, మానవతలుకనిపిస్తాయి. నిరలంకారంగా ఉన్నప్పటికీ గొప్పదిగా నిలిచిపోవటానికి కారణం కవితలోరక్తాన్నిమరిగించేలా ప్రవహించిన బలమైన ఉద్వేగం.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">I Met A Genius- Charles Bukowski</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఈరోజు రైల్లో</div><div style="text-align: justify;">నేనో మేధావినికలిసాను</div><div style="text-align: justify;">ఆరేళ్ళ వయసుంటుందేమో</div><div style="text-align: justify;">అతను నాపక్కనే కూర్చున్నాడు</div><div style="text-align: justify;">రైలుసముద్రతీరం వెంబడివెళుతోంది</div><div style="text-align: justify;">సముద్రాన్ని చూస్తూఅన్నాడతను</div><div style="text-align: justify;">పెద్దఅందంగాఏంలేదని”</div><div style="text-align: justify;">అవును నిజమేకదా అనిపించింది</div><div style="text-align: justify;">మొదటిసారిగా ---- ( చార్లెస్ బుకొవ్స్కీ)</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">నిరలంకార కవిత్వాన్ని విస్తారంగా వ్రాసినకవులలో చార్లెస్బుకొవ్స్కీ ఒకరు. దైనందిన సంఘటనలు, సంభాషణలు, అనుభూతులు ఇతనికవిత్వంలో కథనాత్మక రీతిలోఅలవోకగా ఒదిగిపోతాయి. పైకవితలో “సముద్రం పెద్ద అందంగా ఏంలేదని అనేపిల్లగాడిని మేధావి అనిఅనటం”లోతైన తాత్వికతను, కొత్తదృష్టిని సూచించి ఆశ్చర్యపరుస్తుంది. కవితలో కనిపించని ఏదో మిస్టిక్నెస్ ఆకట్టుకొంటుంది. ఒకమామూలు సంఘటనను ఊహించనిమలుపుకు తిప్పి పాఠకునికి ఒకషాక్ ను కలుగచేస్తాడుకవి. నిరలంకారత వల్ల కవిత చాలా లోతుగా గుండెల్ని తాకుతుంది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">అలంకార రహితంగా వ్రాసేకవిత్వాన్ని పాశ్చాత్యదేశాలలో Spoken Word Poetry, Slam Poetry అని పిలుస్తున్నారు. స్పోకెన్ వర్డ్ కవిత్వాన్నిఒకఏకపాత్రాభినయం లాగా ప్రదర్శిస్తూ చదవటాన్ని అక్కడి యువతరం గొప్పచైతన్యంతో ముందుకు తీసుకు వెళుతున్నారు. కవిత్వం చదవటం అనేది ఒక Performing Art అని ప్రముఖ కవి శ్రీశివారెడ్డి అనేకసభలలో చెప్పింది బహుశా దీని గురించే కావొచ్చు.</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">కవి విమర్శకులు శ్రీవాడ్రేవు చినవీరభద్రుడు తన ఫేస్బుక్ పోస్ట్ చేసిన ఒకవ్యాసంలో-అమెరికాలోఉంటోన్న“భావన” అనే అమ్మాయి “Chopping Onions” శీర్షికతో ఇంగ్లీషులో వ్రాసినఒక Spoken Word Poem ను అనువదించి పరిచయంచేసారు. ఆ కవితలోంచి కొన్నివాక్యాలు ఇవి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">~ఉల్లిపాయలు తరుగుతున్నప్పుడు~</div><div style="text-align: justify;">నాకుబాగాగుర్తుంది నాచిన్నప్పుడోసారి</div><div style="text-align: justify;">మాఅమ్మకేసి చూసి అడిగాను</div><div style="text-align: justify;">'నువ్వేం చేస్తుంటావు?'అని</div><div style="text-align: justify;">నీళ్ళకళ్ళతో చిరునవ్వి చెప్పిందామె</div><div style="text-align: justify;">'నేను చేసేదంతా మామూలుగా మనుషులు పట్టించుకోనిదే</div><div style="text-align: justify;">ఏమంత ముఖ్యంకానిది,</div><div style="text-align: justify;">నేను ఇస్తాను, లాలిస్తాను, పోషిస్తాను</div><div style="text-align: justify;">నువ్వు స్కూలునుంచి వచ్చేటప్పటికి నేనిక్కడుంటాను</div><div style="text-align: justify;">నీకేదన్నా పెట్టి నీమీదే మనసుపెట్టుకుని ఉంటానిక్కడే.'</div><div style="text-align: justify;">అప్పుడు నాకు తెలీదు</div><div style="text-align: justify;">ఆకళ్ళల్లో ఆ నీళ్ళు ఉల్లిపాయలు తరిగితే వచ్చినవి కావని.// (Chopping Onions – Bhavana)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">పైకవితలోఎక్కడా ఏ విధమైన ట్రోప్స్ కనిపించవు. పదిహేడేళ్ల అమ్మాయి ప్రపంచాన్ని ఒకస్త్రీ దృక్కోణంలోఆవిష్కరించిన తీరు అబ్బురపరుస్తుంది. కవిత ఆద్యంతం వాడుకభాషలో సాగుతుంది. పెద్దపెద్ద బరువైన పదాలు ఉండవు. “స్వేచ్ఛగా ఇష్టంతో కావలసిన దానిని సాధించుకోవటమే స్త్రీసాధికారత” అన్న విషయాన్ని సూటిగా, ఏ శషభిషలు లేకుండా చెప్పటం ఈ కవితా వస్తువు. ఇదేకవితను భావన ప్రదర్శిస్తూ చదివేవీడియోని కూడా యూట్యూబ్లో చూడవచ్చు. ఇదినేటి తరపు కవిత్వస్వరం, నడుస్తున్న మార్గం.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">సిస్టర్అనామిక</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అతని</div><div style="text-align: justify;">రెండు రెక్కల్లోచేతులుఉంచి</div><div style="text-align: justify;">టాయిలెట్ సీట్నుంచిలేపి</div><div style="text-align: justify;">పళ్ళుతోమి స్నానంచేయించి</div><div style="text-align: justify;">ఒళ్ళుతుడిచి బట్టలుతొడిగి</div><div style="text-align: justify;">జాగ్రత్తగా నడిపించి</div><div style="text-align: justify;">మంచంపై పడుకోబెట్టి</div><div style="text-align: justify;">“మీఅబ్బాయి రమ్మంటున్నాడని అన్నారుగా</div><div style="text-align: justify;">వెళ్ళొచ్చుకదా?” అందామె</div><div style="text-align: justify;">మాత్రలు వెతుకుతో</div><div style="text-align: justify;">నీటిపొర నిండిన కళ్ళతో</div><div style="text-align: justify;">సీలింగ్ కేసి చూస్తూ ఉండిపోయాడతను</div><div style="text-align: justify;">ఫోన్ కూడాచేయటం మానుకొన్న</div><div style="text-align: justify;">బబ్లూగాడిని గుర్తుచేసినందుకు.</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">వయసు పైబడిన తల్లితండ్రులను దగ్గర ఉండి చూసుకోలేక నర్సుల సంరక్షణలో ఉంచటం పరిపాటిగా మారింది నేడు. ఎవరికారణాలు వారికిఉంటున్నాయి. ఆ నేపథ్యంలోని ఒక సంఘటనను యధాతధంగా పైకవిత ఆవిష్కరిస్తుంది. కవిత్వాన్ని ఉద్దీపింప చేసే ఏవిధమైన ట్రోప్స్ లేవుకవితలో. పైగా చదవటానికి ఇబ్బందికలిగించే, కాలకృత్యాల వర్ణణలు కూడా ఉన్నాయి. అయినప్పటికీ- పట్టించుకోని కొడుకు గౌరవం కాపాడటానికి, “నన్ను వచ్చేయమంటున్నాడని” చెప్పుకొంటున్న ఒకవృద్ద తండ్రి మూగరోదన బలమైన ఉద్వేగమై పాఠకుని హృదయాల్నితాకుతుంది.</div><div style="text-align: justify;">*****</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అలంకారాలులేకుండా కూడా మంచికవిత్వం చెప్పగలుగుతున్నప్పుడు ఇకఅలంకారాల ఉపయోగంఏమిటి అన్నప్రశ్నఉదయించక మానదు. ఎంతోశక్తివంతమైన కవితావస్తువు, లోతైన కొత్తఊహలేదా గుండెలను బలంగామోదగలిగేటంతటి సత్తువ కలిగిన ఉద్వేగమూ లేకపోతే నిరలంకార కవిత్వం ఉత్తవచనంగా మిగిలిపోతుంది. త్రిపురనేని శ్రీనివాస్ “వచనమైతేలిపోతావ్” అని హెచ్చరించింది అలాంటికవిత్వం గురించే. ఉత్తవచనానికి లైన్ బ్రేకులు ఇచ్చినంత మాత్రాన అదిఏనాటికీ కవిత్వంకాలేదు</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“నోటిమాటలు హృదయానుభవపు చిహ్నాలు కాగా, లిఖితపదాలు నోటిమాటల చిహ్నాలు” అంటాడు అరిస్టాటిల్. హృదయానుభవం మాటలద్వారా నేరుగా వ్యక్తీకరింపబడుతుంది. ఉచ్ఛారణలో ఎత్తుపల్లాలు, వివిధ ఉద్వేగాలను పలికించేటపుడు స్వరంలోమార్పులు, ముఖకవళికలు, హావభావాలు -ఆ హ్రుదయానుభవాన్ని స్పష్టంగా, యధాతధంగా అందించటానికి దోహదపడతాయి. కానీ అదే ఉద్వేగాన్ని లిఖితరూపంలో చెప్పవలసివచ్చినపుడు పదాలశక్తి సరిపోదు. భాష విఫలమౌతుంది. కవి అనుభవించిన ఉద్వేగం పాఠకునికి అదేస్థాయిలోఅందదు. ఈ సందర్భంలో అలంకారాలు సహాయపడతాయి.ఉద్వేగాలను అదేస్థాయిలోఅందించటానికి ఉపయోగపడతాయి.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“నొప్పిగాఉంది” అన్నప్పుడు ఆ చెపుతున్నవ్యక్తి ప్రవర్తన, హావభావాలు, స్వరంలోని వణుకు అన్నీకలిసినొప్పి తీవ్రతనుఅర్ధం చేయిస్తాయి. కానీఅదేమాటను వ్రాసినపుడు చదివేవారికి అతనినొప్పి తీవ్రత అనుభవానికిరాదు.“భరించలేనినొప్పిగాఉంది” అన్నప్పుడు కొంతఅర్ధమౌతుంది. “సూదులతోగుచ్చినట్లునొప్పిగా ఉంది” అన్నప్పుడుమరికొంతఅనుభూతికి వస్తుంది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“కొన్ని వందలపీతలుదేహంలో సంచరిస్తూ</div><div style="text-align: justify;">డెక్కలతో ఎముకల్నికరకరలాడిస్తున్నట్లు నొప్పిగాఉంది”అన్నప్పుడు పాఠకుడు ఆ దృశ్యాన్ని తనమస్తిష్కంలో కల్పనచేసుకొంటాడు. దేహంలో పీతలుతిరగడం, అవి ఎముకల్ని కొరకటంఅనే నూత్నఇమేజెస్ ను నొప్పికి మెటఫర్ చేయటంద్వారా పాఠకునిలోనొప్పి తీవ్రతను ఉద్వేగించగలుగుతాడు కవి. కవిత్వంలో ఉద్వేగాలను పలికించటానికి ఇక్కడ మెటఫర్ సహాయ పడింది. ఉద్వేగాలను పలికించటానికి భాషకుకవిత్వం మినహా వేరేదారిలేదు. సమాచారం కొరకువచనం, ఉద్వేగాలను అందించటానికికవిత్వంఅనేది అందుకనే.</div><div style="text-align: justify;">***</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ట్రోప్స్ లేకుండా వ్రాసిన కవిత్వంలో తీవ్రమైనఉద్వేగమో, కొత్తఆలోచనోలేకపోతే వచనమై సోలిపోతుంది. నిరలంకారకవిత్వమనేది ఒకప్రమాదకరమైన పొలిమేర. తగినంత శక్తిసామర్ధ్యాలు లేకుండా అక్కడకుప్రవేశించటం కవికికవిగా ఆత్మహత్యాసదృశం. వచనాన్ని, కవిత్వాన్నివేరుచేసేవి అలంకారాలే అన్నఅభిప్రాయంఏర్పడింది అందుకే.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div><div style="text-align: justify;">2018</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">కవిత్వ భాష పుస్తకం నుంచి</div></div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-26532589857239411692024-03-17T13:55:00.004+05:302024-03-17T13:55:41.432+05:30ప్రాచీన భారతీయ లౌకికత<p> 2400 సంవత్సారాల క్రితపు భారతదేశ సనాతన ధర్మం ఇలా ఉంది......</p><p>ఒక మతానికి చెందిన వ్యక్తులు అసందర్భంగా తమమతాన్ని పొగుడుకోవటం, ఇతరమతాలను నిందించటం చేయరాదు. పరమతానికి చెందినవారిని కూడా గౌరవించవలెను. ఇలా చేయుటవలన తమ మతాన్ని అభివృద్ధిచేసుకోవటమే కాక ఇతరమతాలవారికి ఉపకారం కలిగించిన వారు అవుతారు. తన వారిని స్తుతిస్తూ ఇతరమతస్తులను నిందించేవాడు తన మతానికే ఎక్కువ అపకారం చేసిన వాడవుతాడు. - అశోక చక్రవర్తి, XII వ శిలాశాసనము</p><p><br /></p><p>(రానున్న "వేద బాహ్యులు" పుస్తకం నుంచి)</p><p><br /></p><p>బొల్లోజు బాబా</p>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-21341894634149015002024-03-13T22:30:00.002+05:302024-03-13T22:30:13.952+05:30ఆ గుడిలో దేవుడు లేడు – రవీంద్రనాథ్ టాగూర్<div>ఆ గుడిలో దేవుడు లేడు – రవీంద్రనాథ్ టాగూర్</div><div>.</div><div>“ఆ గుడిలో దేవుడు లేడు” అన్నాడు సన్యాసి</div><div>రాజుకు కోపం వచ్చింది</div><div>“లేడా! ఓ సన్యాసి, నువ్వు నాస్తికుడివా?</div><div>రత్నాలు పొదిగిన పీఠంపై బంగారు విగ్రహం</div><div>కాంతులు చిమ్ముతోంది</div><div>అదంతా ఖాళీగ ఉందని అంటావా?</div><div><br /></div><div>“అది ఖాళీ కాదు; బదులుగా నీ రాజగర్వంతో నిండి ఉంది</div><div>అక్కడ దేవుడిని కాదు నిన్ను నువ్వు ప్రతిష్టించుకొన్నావు” సన్యాసి అన్నాడు.</div><div><br /></div><div>రాజు ముఖం చిట్లించి “ అంబరాన్ని తాకే ఈ గొప్పనిర్మాణంపై</div><div>ఇరవై లక్షల బంగారు నాణేలు చల్లాను,</div><div>అవసరమైన ఆగమసంబంధ పూజలు చేసి దేవతలకు సమర్పించాను</div><div>అంతగొప్ప దేవాలయంలో దేవుడు లేడని నువ్వు ఎలా చెప్పగలవు?</div><div><br /></div><div>ఆ సన్యాసి ప్రశాంతంగా సమాధానం చెప్పాడు</div><div>“మీ ప్రజలలో రెండుకోట్లమంది </div><div>ఘోరమైన కరువుతో బాధపడిన సంవత్సరం;</div><div>ఆకలితో ఆశ్రయం కొరకు నీవద్దకు వచ్చి, వెళ్ళగొట్టబడ్డారు,</div><div>రోడ్లపక్క, అడవులలో, శిథిల ఆలయాలలో వారు ఆశ్రయం వెతుక్కొన్నారు</div><div>అదే సంవత్సరంలో నీవు ఈ గొప్ప ఆలయ నిర్మాణానికి </div><div>ఇరవై లక్షల బంగారు నాణాలు ఖర్చుచేసినపుడు</div><div>ఆ రోజునే దేవుడు తన తీర్పు చెప్పాడు:</div><div>“నా నివాశం శాశ్వతదీపాలతో వెలుగుతుంది</div><div>సత్యం, శాంతి, దయ, ప్రేమ లాంటి విలువలే పునాదులు.</div><div>తన స్వంత ప్రజలకు ఆశ్రయం కల్పించలేకపోయిన </div><div>ఈ పిసినారి నిరుపేద రాజు నిజంగా నాకు ఇల్లు ఇవ్వగలనని </div><div>అనుకొంటున్నాడా?”</div><div><br /></div><div>ఆ రోజే దేవుడు నీ దేవాలయం విడిచి వెళ్ళిపోయాడు</div><div>రోడ్డుపక్కన, చెట్ల క్రింద ఉన్న పేదల వద్దకు చేరాడు.</div><div>సముద్రపు నురుగ వలే నీ దేవాలయం ఖాళీగా ఉంది</div><div><br /></div><div>కోపంతో రాజు అరిచాడు</div><div>“ఈ పిచ్చివాడిని నా రాజ్యం నుంచి బహిష్కరించండి”</div><div><br /></div><div>సన్యాసి ప్రశాంతంగా బదులిచ్చాడు</div><div>“దైవాన్ని బహిష్కరించిన చోటునుంచి</div><div>భక్తులను కూడా బహిష్కరించండి”</div><div><br /></div><div>మూలం: There is No God in that Temple by Rabindranath Tagore, Deeno Daan 1900.</div><div>అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div><div><br /></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-27461322842221340452024-03-06T10:14:00.010+05:302024-03-06T10:15:43.330+05:30ద్వారక గ్రాఫిక్స్<h3 style="text-align: left;"><span style="font-size: small; font-weight: normal;">ఇటీవలి ద్వారకా పేరుమీద వచ్చిన ఒక వీడియో చూసి నిజంగా సముద్రగర్భంలో ఇన్ని నిర్మాణాలు ఉన్నాయా అని ఆశ్చర్యం కలిగింది. కొంచెం వెతకగా అవన్నీ ఫేక్ వీడియోలు, చిత్రాలు అని అర్ధమైంది.</span></h3><div> <br />అబద్దాలు పునాదులుగా రాజకీయాలు నడుస్తున్నాయి. నిజానికి వీటిని ప్రచారంలో పెట్టేవారందరూ రాజకీయ ఐటి సెల్ ఉద్యోగులు కావొచ్చు. వాళ్ళకు ఇది జీతాలు ఇచ్చే వ్యాపకం. కానీ ఈ ఉచ్చులో సామాన్యులు, కాస్తో కూస్తో ఆలోచనకలిగిన విద్యాధికులు కూడా పడటం శోచనీయం.<br />ద్వారక ఒకనాటి గొప్ప అంతర్జాతీయ ఓడరేవు. అరవైయ్యవ దశకంలో అక్కడ తవ్వకాలు జరిగాయి. సముద్రగర్భంలో మానవనిర్మిత రాతిదిమ్మలు, గోడలతాలూకు రాతి ఇటుకలు లభించాయి. ఇవి ఓడరేవులో పడవలను కట్టటానికి ఉపయోగించే రాతి లంగరులుగా గుర్తించారు. (చూడుడు ఫొటో)<br />నేలపై జరిపిన తవ్వకాలలో 9 వ శతాబ్దానికి చెందిన విష్ణుమూర్తి ప్రతిమలు కనిపించాయి. బాగా లోతుగా చేసిన తవ్వకాలలో క్రీస్తుపూర్వపు రెండువేలకు చెందిన కుండపెంకులు లభించాయి. ఇంతకు మించిన పురోగతి లేదు.</div><div> <br />ప్రస్తుతం ప్రచారంలో ఉన్న ఫొటోలు గ్రాఫిక్ వి. మోసపూరితమైన ఒక నేరేటివ్ ని నిర్మించటానికి సృష్టించినవి.</div><div><br />ద్వారక సముద్రగర్భ పురావస్తుశోధనలో పాల్గొన్న శ్రీ పుట్టస్వామి గుడిగర్ అనే శాస్త్రవేత్త - సోషల్ మీడియాలో, న్యూస్ చానెల్స్ లో ప్రచారం అవుతున్న ద్వారకా ఫేక్ ఫొటోలు వీడియోల పట్ల ఇలా అన్నారు--</div><div><br />"మాతవ్వకాలలో ఏరకమైన ఆలయ శిథిలాలు కనిపించలేదు. ఈ దేశం అబద్ధాల ఊబిలో కూరుకుపోవడం చూస్తుంటే చాలా బాధగా ఉంది. దీన్ని రాజకీయాల కోసం ఉపయోగించడం మరింత దారుణంగా ఉంది".</div><div> <br />బొల్లోజు బాబా</div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgVQLJC69G6E2E-JzM5qCpvuVUcKmbPU9iia6Jwluem1hilVCPh2fDEMwsRu2W_-mHbXGc8Dda1xIjlkKy7yKHBcO9EQEhhKCv2VnsB60Zb8ZhD5jvscZclS_3XHimCaQKGLfbDsgTkMe1vpEv-GqyfBErEEsJMnDzZRsxKuN1uHw_dP2FejpKUumVM8cA" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="566" data-original-width="794" height="228" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgVQLJC69G6E2E-JzM5qCpvuVUcKmbPU9iia6Jwluem1hilVCPh2fDEMwsRu2W_-mHbXGc8Dda1xIjlkKy7yKHBcO9EQEhhKCv2VnsB60Zb8ZhD5jvscZclS_3XHimCaQKGLfbDsgTkMe1vpEv-GqyfBErEEsJMnDzZRsxKuN1uHw_dP2FejpKUumVM8cA" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEicmutxL-3C7sClmGaSD72JvKeo14_d6xMpkfXsvDNPo5eUDIM71TsP7E8Ras0lTPywBMZZF__T0rhQJwa59Yio2Dz7it9mQgEu6LctbWpKEIo8Ak8CDdozw4-Uc4Q3DtTpVOmyGPDrNQA2_nD4Iag1oGRzdJ4BzsnKpNNrTV0zU1E5QfK55H1LMZw80Ww" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="428" data-original-width="722" height="190" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEicmutxL-3C7sClmGaSD72JvKeo14_d6xMpkfXsvDNPo5eUDIM71TsP7E8Ras0lTPywBMZZF__T0rhQJwa59Yio2Dz7it9mQgEu6LctbWpKEIo8Ak8CDdozw4-Uc4Q3DtTpVOmyGPDrNQA2_nD4Iag1oGRzdJ4BzsnKpNNrTV0zU1E5QfK55H1LMZw80Ww" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhO0vHvxBOWCswxEIzKAgrn8uRBUqpV8pgDA9uUooLra2OX49EevdiOhUU76IgqLJkI8zIGG22gCsTtNEXtLNSDq5DqD9jMyjVZxVwUpmxrisM3QWp6ovEjvibn1ukFCKNook3FAJFznnREkOc61KPy0F2BepNjfnGouECyAv1IYDxBOPmGBjYH3MzTlDw" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="675" data-original-width="941" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhO0vHvxBOWCswxEIzKAgrn8uRBUqpV8pgDA9uUooLra2OX49EevdiOhUU76IgqLJkI8zIGG22gCsTtNEXtLNSDq5DqD9jMyjVZxVwUpmxrisM3QWp6ovEjvibn1ukFCKNook3FAJFznnREkOc61KPy0F2BepNjfnGouECyAv1IYDxBOPmGBjYH3MzTlDw" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEif1BARrrvYFavbrckBR-PBWX60DhhpyNHzHxU01di4-t70uYdvI71G7wLdEiUoxEzk-AcV24_rjynVSHta6XEBdXweJ3gRVjDaeB_UpbVpKqOg1qX8bXuIneeuAEW3yWWOmFA8QeUE83ULYVQj-Sosrxvk3jvnzQkPt5CsCOIkLYk5FocVgaJtv6hnxko" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="499" data-original-width="972" height="164" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEif1BARrrvYFavbrckBR-PBWX60DhhpyNHzHxU01di4-t70uYdvI71G7wLdEiUoxEzk-AcV24_rjynVSHta6XEBdXweJ3gRVjDaeB_UpbVpKqOg1qX8bXuIneeuAEW3yWWOmFA8QeUE83ULYVQj-Sosrxvk3jvnzQkPt5CsCOIkLYk5FocVgaJtv6hnxko" width="320" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhxkXk4CPcFVmTINjv5hinX-_hv-ruJZFMzZe4PnOWwjuXSfc11h_Q2Xx99M0p6-6RJECFQhRYN8V8svN_3UXjL6wNJFrmPiVuZoabkmeZYz4uKPwZCVZG71NBrLZMYOlx9iOpAu3blZAo07ABvLYSGf4LiO1m1UIEQT_qoZRPMsB3HlbE2VoBWb0qYiqM" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="473" data-original-width="972" height="156" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhxkXk4CPcFVmTINjv5hinX-_hv-ruJZFMzZe4PnOWwjuXSfc11h_Q2Xx99M0p6-6RJECFQhRYN8V8svN_3UXjL6wNJFrmPiVuZoabkmeZYz4uKPwZCVZG71NBrLZMYOlx9iOpAu3blZAo07ABvLYSGf4LiO1m1UIEQT_qoZRPMsB3HlbE2VoBWb0qYiqM" width="320" /></a></div><br /><br /></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-79213485166876031432024-03-02T11:06:00.006+05:302024-03-02T11:06:33.228+05:30మహాగురువు శ్రీ యర్రోజు మాధవాచార్యులు<div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>జీవిత విశేషాలు</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">శ్రీ యర్రోజు మాధవాచార్యులు 1913, అక్టోబరు 22 న కృష్ణాజిల్లా నూజివీడులో జన్మించారు. వీరి తండ్రి శోభనాద్ర్యాచార్యులు, తల్లి రుక్మిణమ్మ. శోభనాద్ర్యాచార్యులు వేదపండితులు. జ్యోతిష్య శాస్త్రంలో ప్రావీణ్యం ఉండేది. వీరు నూజివీడు జమిందారీలో స్వర్ణకార కులవృత్తిని నెరిపారు. మాధవాచార్యులుగారికి చిన్నతనంలోనే తండ్రిగారు గతించటంతో తల్లి రుక్మిణమ్మ గారి పెంపకంలోనే పెరిగారు. వీరి బాల్యం, ప్రాధమిక విద్యాభ్యాసం అంతా నూజివీడులోను, పిదప గుంటూరు ఆంధ్రా క్రిస్టియన్ కాలేజ్ లోను తమ చదువు కొనసాగించారు. ఆంధ్రా విశ్వవిద్యాలయం నుండి బిఎ. హానర్స్ పట్టా పొందారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">శ్రీ మాధవాచార్యులు గుడివాడ ఎ.ఎన్.ఆర్ కళాశాలలో ఓరియంటల్ లాంగ్వేజెస్ శాఖాధిపతిగా 1950 నుండి 1966 వరకు పనిచేసారు. శ్రీ రాజా రంగయ్యప్పారావు పాఠశాలలో తెలుగు పండితునిగా సేవలందించారు. తరువాత కొంతకాలం నూజివీడు ధర్మప్పారావు కళాశాల తొలి ప్రిన్సిపాల్ గా బాధ్యతలు నిర్వహించారు. వీరు ఎక్కడ పనిచేసినా ఆ ప్రాంతంలోని సాహిత్య, కళా రంగాలకు సంబంధించి ఎన్నో కార్యక్రమాలను నిర్వహించి ఎందరో కళాకారులకు ఒక వేదిక కల్పించి వారిలోని ప్రతిభను పదిమందికి తెలిసేలా చేసేవారు. అలా గుడివాడలో రచయితల సంఘం, కృష్ణరాయ కళాసమితి మొదలైన సాంస్కృతిక సంస్థలు ఏర్పడటానికి దోహదపడ్డారు. గుడివాడలో కవిరాజ కళాభవనం నిర్మించటంలో వీరిపాత్ర ఎంతో ఉన్నది.<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn1">[1]</a> శ్రీ మాధవాచార్యులు గుడివాడలో ఉండగా- కోడూరు అచ్చయ్య, తుమ్మలపల్లి కామేశ్వర రావు, కఠారి సత్యనారాయణరావు, జి.ఎస్.ఆర్ ఆంజనేయులు, శ్రీమతి పువ్వుల అనసూయ, శ్రీ నెరుసు వీరాస్వామి లాంటి ప్రభృతులతో కూడి గుడివాడ కళాసమితి అనే సంస్థ ఆధ్వర్యంలో అనేక సాహిత్య కార్యక్రమాలను,<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn2">[2]</a> ఎందరో లబ్దప్రతిష్టులతో సాహిత్య సభలు, అవధానాలను ఏర్పాటు చేసారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>సాహిత్య కృషి</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">శ్రీ మాధవాచార్యులు మఘవలయము, ప్రతిమా శంబూకము, మణి ప్రవాళము, భువన విజయము, ముక్కోటి, వ్యాసాలు-ఉపన్యాసాలు వంటి వివిధ రచనలు గావించి గొప్ప కీర్తి నార్జించారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“మఘవ లయము” అను పద్యకృతిని ఆనాటి కళలు ఎక్సైజ్ శాఖా మంత్రి అయిన రాజా రంగయ్యప్పారావు బహద్దరు కు 1965లో అంకితమిచ్చారు</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">“మఘవ” అనేది మహా ఘనత వహించిన అనే వాక్యానికి సంక్షిప్తనామం. నిజాం అధినేత మీర్ ఉస్మాన్ అలీఖాన్ కు బ్రిటిష్ ప్రభుత్వం హిస్ ఎగ్జాల్టెడ్ హైనెస్ అనే బిరుదు ఇచ్చింది. దీనిని తెలుగులో “మహా ఘనత వహించిన” అని వ్రాసేవారు. 1930 ల ప్రాంతంలో నిజాం రాజును వ్యంగ్యంగా సంబోధించటానికి మఘవ అని పిలిచేవారు మఘవ లయము అంటే మహాఘనత వహించిన నిజాం రాజుయొక్క అధికార లయము (నాశనము) అని సంకేతార్ధము.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">నిజాం రాజ్యాన్ని స్వతంత్ర్యభారతావనిలో విలీనం చేయటానికి జరిపిన భారతప్రభుత్వ పోలీసు చర్య ఈ మఘవలయ కావ్య వస్తువు. ఈ కావ్యంపై గోల్కొండ పత్రికలో వచ్చిన ఒక సమీక్షలో- యర్రోజు మాధవాచారి శైలి విశ్వనాథ సత్యన్నారాయణ రచనా పోకడలతో ఉన్నదని సమీక్షకుడు అభిప్రాయపడ్డాడు<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn3">[3]</a>.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">దుష్టుడైన ఒక వ్యక్తి నిజాం రజాకార్లతో కలిసి చెడు వర్తనుడై ప్రజలను పీడిస్తుండగా, అతని సోదరుడే అతనిని చంపివేయటం మఘవలయ కావ్యాంశము. ఈ కావ్యంలో శ్రీ మాధవాచార్యులు ఎంతో ధైర్యంగా రజాకార్ల కోపాగ్నికి గురికావచ్చునేమోనని కూడా ఆలోచించక, ఆనాడు రజాకార్లు హిందువుల పట్ల, వారి ప్రార్ధనాలయముల పట్ల జరిపిన అత్యాచారములను ఎంతో వేదనతో ఇలా వర్ణించారు. ఇవి ఆనాటి పరిస్థితులను కళ్ళకు కడతాయి.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">//దివ్యస్థలంబుల దేవాలయంబుల| మధుమాంస దుర్గంధమయ మొనర్చి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">విగ్రహంబుల నెల్ల విధ్వంసనము చేసి| మూత్రాభిషేకాల ముంచి యెత్తి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">భూషణాదుల దొంగపోటుగా హరించిన| వాహనాలెక్కి సవారిచేసి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">చేదికందినవారి సిగలెల్ల గొరిగించి| యుపవీతముల మొలకుచ్చుపోసి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">యర్చకస్త్రీల గర్భాలయముల బట్టి| చెప్పరానట్టి విధముల జెఱచి చెఱచికఱకు</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">గుండెలు రూపులు తిరుగు మొఱకు|రక్కసుల రాజ్యమైపోయె నక్కట కట|</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అయ్యవార్లనదల్సి రొయ్యలు దినిపించి|నిష్టాగరిష్టులనిచ్చి సున్తీచ్చేసి కుచ్చుటోపీలు పెట్టి మతము మార్చినారు........ అంటూ దుఃఖపడుతూ ఆనాటి హిందువుల నిస్సహాయ పరిస్థితులను, రజాకార్ల దుష్ట చేష్టలను చరిత్రలో నిక్షిప్తం చేసారు శ్రీ యర్రోజు మాధవాచార్యులు. ఇది వీరు నిర్వహించిన ఒక చారిత్రిక బాధ్యతగా నేడు గుర్తించవచ్చును.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అలాంటి క్రూరపరిస్థితులనుండి నిజాం రాజ్యాన్ని విడిపించి ప్రజలకు విముక్తికలిగించిన సర్ధార్ వల్లభాయి పటేల్ ధైర్యసాహసాలను మాధవాచార్యులు ఈ విధంగా స్తుతించారు</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">వల్లభాయి పటేలు మేధా విభవ ప్రయోగ సముదారుడ’యి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">చేసిన వీర కార్యము ఫలితము త్రిలింగ విషయాభ్యుదయారున</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">కాంతి పూరమైనది. ఇది ఫలోదయము <a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn4">[4]</a>//</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">***</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">రామాయణంలోని శంబుకవధ ఘట్టంలోని ఔచిత్య, అనౌచిత్యాలను తాత్వికంగా చర్చించిన కావ్యం ప్రతిమా శంబూకము. భువన విజయము ఏకాంకిక నాటిక.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మాధవాచార్యులు జానపద వాజ్ఞ్మయం పై పి.హెచ్.డి చేసి సమర్పించటానికి రైలులో వెళుతుంటే రజాకార్ల ఉద్యమసమయంలో జరిగిన అల్లర్లలో సూట్ కేస్ పోవటంతో ఆ పరిశోధన తాలూకు పత్రాలను పోగొట్టుకొన్నారు. అలా డాక్టరేట్ ను మిస్ అయ్యారు. ఆ లోటు తీర్చుకోవటం కొరకు ఉద్యోగవిరమణ అనంతరం హానరరీ ఫెలోషిప్ తీసుకొని “మేకా రాజా రంగారావు అప్పారావు – జీవిత చరిత్ర” అనే పరిశోధనా గ్రంధాన్ని రచించారు<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn5">[5]</a>.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">శ్రీ మాధవాచార్యులు గొప్ప వాక్పటిమ కలిగిన ఉపన్యాసకులు. ఆకాశవాణిలో తెలుగు సాహిత్యంపై అనేక ప్రసంగాలు చేసారు. ఈ రేడియో ఉపన్యాసాలను ఇంకా మరికొన్ని వ్యాసాలను కలిపి “వ్యాసాలు-ఉపన్యాసాలు” పేరుతో పుస్తకరూపంలో వెలువరించారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>మహా గురువు బిరుదు ప్రధానం</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మలేషియా ఆంధ్రసంఘం వారు మాధవాచార్యులను మలేషియా ఆహ్వానించారు. వీరు అక్కడ ఒక నెలరోజుల పాటు తెలుగు సాహిత్యం గురించి వివిధ ప్రాంతాలు తిరుగుతూ ఉపన్యాసాలు ఇచ్చారు. ఈ సందర్భంగా వీరికి మలేషియా ఆంధ్రసంఘం వారు “మహా గురువు” అనే బిరుదును ఇచ్చి గొప్పగా సత్కరించారు</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>సామాజిక సేవ</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మాధవాచార్యులు స్వాతంత్రోద్యమంలో పాల్గొని జైలుశిక్ష అనుభవించారు. 1942 లో బొంబాయిలో జరిగిన అఖిలభారత కాంగ్రెస్ మహాసభలకు తెలుగు ప్రతినిధిగా హాజరయ్యారు. స్వాతంత్ర్యానంతరం కూడా కాంగ్రెస్ తో తన అనుబంధాన్ని కొనసాగిస్తూ- వితంతు పునర్వివాహం, అనాధప్రేత సంస్కారము లాంటి వివిధ సామాజిక కార్యక్రమాలలో చురుకుగా పాల్గొనేవారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">నూజివీడు జమిందారు కుమారరాజాగా ప్రసిద్ధిచెందిన మంత్రివర్యులు శ్రీ మేక రంగయప్పారావు గారితో యర్రోజు మాధవాచార్యులకు ప్రగాఢమైన స్నేహానునుబంధం ఉండేది. తన మఘవలయం కావ్యాన్ని కుమారరాజా గారికి అంకితం ఇచ్చారు. మాధవాచార్యుల ప్రోత్సాహంతోనే 1966లో శ్రీ కుమారరాజా వారు నూజివీడులో ధర్మప్పారావు కళాశాల నెలకొల్పారు<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn6">[6]</a>. ఇది నేడు శాఖోపశాఖలుగా విస్తరించి నడుస్తూ ఉన్నది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">***</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఆంధ్రనాటక కళాపరిషత్తు 1929లో స్థాపించబడింది. 1944 లో దీనిని పునర్వవస్థీకరించే వరకూ పెద్దగా చెప్పుకోదగిన కృషి కాని తెలుగు నాటకరంగ అభివృద్ధికాని జరగలేదు. అలా ఆంధ్ర నాటక కళాపరిషత్తును పునర్వవస్థీకరించిన పెద్దలలో శ్రీ రాజా రంగయ్యప్పారావు, శ్రీ యర్రోజు మాధవాచార్యులు, కాజ వెంకట్రామయ్య, దుక్కిపాటి మధుసూదనరావు తదితరులు ముఖ్యులు. వీరందరూ పరిషత్ నిర్వహణ బాధ్యత వహించి, ఒక నియమావళిని ఏర్పరచి పరిషత్తు నిర్విఘ్నంగా, సమర్ధవంతంగా పనిచేయటానికి దోహదపడ్డారు. వీరిలో మాధవాచార్యులు క్రియాశీలకపాత్ర పోషించించారు. అప్పటినుంచి ప్రతిఏటా నాటకపోటీలు జరపటం ఆంధ్రదేశంలోని నాటకసంఘాలలో గొప్ప ఉత్తేజాన్ని, చైతన్యాన్ని నింపింది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఆంధ్ర నాటక కళాపరిషత్తు కార్యవర్గ కమిటీలో మాధవాచార్యులు వివిధ హోదాలలో దాదాపు 1944 నుంచి మూడు దశాబ్దాలపాటు పని చేసి తెలుగు నాటకరంగానికి తమ విశిష్టమైన సేవలను అందించారు. పలు నాటక పోటీలను నిర్వహించటం, నటులను ప్రోత్సహించటం, ప్రతిభకలిగినవారిని సన్మానించటం<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn7">[7]</a> లాంటి పనులద్వారా ఎంతో మంది ప్రతిభావంతులను సినీ నాటకరంగాలకు పరిచయం చేసారు. అలా ఈ పరిషత్తు ద్వారా వెలుగులోకి వచ్చిన రచయితలలో ఆచార్య ఆత్రేయ, భమిడిపాటి రాధాకృష్ణ, డి.వి. నరసరాజు, పినిశెట్టి, బెల్లంకొండ రామదాసు, కొండముది గోపాలరాయ శర్మ తదితరులు; నటులలో ఎన్.టి. రామారావు, రమణమూర్తి, మిక్కిలినేని, జగ్గయ్య, రావికొండలరావు, చదలవాడ, వల్లం నరసింహరావు లాంటివారు ముఖ్యులు<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn8">[8]</a>.</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మాధవాచార్యులు పంతొమ్మిది వందల అరవైలలో ఆంధ్రప్రదేష్ సంగీత నాటక అకాడెమీ కి మెంబరుగా తమసేవలందించారు. <a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn9">[9]</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>విశ్వబ్రాహ్మణ ధర్మపీఠ వ్యవస్థాపన</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">విశ్వబ్రాహ్మణ వంశీయులకు ధర్మప్రభోదం చేయటానికి, సంఘీయులకు చేయూతనీయటం కొరకు శ్రీ మాథవాచార్యులు 1974 లో వ్యవస్థాపక సభాపతిగా విశ్వబ్రాహ్మణ ధర్మపీఠం ను స్థాపించారు. దురిశేటి వెంకటరామాచార్యులు, కొండూరి వీరరాఘవాచార్యులు సంచాలకులుగా వ్యవహరించారు. ఈ సంస్థ నేటికీ గొప్ప గణనీయమైన సేవలందిస్తున్నది<a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftn10">[10]</a>.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">***</div><div style="text-align: justify;">రచయితగా, సాంస్కృతిక సేవకునిగా, కళాపోషకునిగా, సంఘసేవకునిగా తన జీవితాన్ని సమాజానికి అర్పించుకొన్న శ్రీ యర్రోజు మాధవాచార్యులు 1983, ఆగస్టు 31 న నూజివీడులోని తమ స్వగృహంలో పరమపదించారు. తెలుగు నేలకు సంబంధించిన సాహిత్య, కళా విద్యారంగాలలో వీరి పాత్ర గణనీయమైనది.</div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">కాకినాడ</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiVElaEqALT6Uz9E1PHuK0sOGgEQ_ampNnnF127RBZzcjlXNwUFWslxiJJn9bAcZgI2VXjC0FciV8bvPBR46b4OSCmn5ebDj8WTMl9QKegDmAxef1PiR4iDhZaqlVdXeBqfzSVWKdvtvExQ7TG1gDysmJY1LuSgxnDasGCyTRQFRpDY6seN0E7nR-TQnj4"><img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiVElaEqALT6Uz9E1PHuK0sOGgEQ_ampNnnF127RBZzcjlXNwUFWslxiJJn9bAcZgI2VXjC0FciV8bvPBR46b4OSCmn5ebDj8WTMl9QKegDmAxef1PiR4iDhZaqlVdXeBqfzSVWKdvtvExQ7TG1gDysmJY1LuSgxnDasGCyTRQFRpDY6seN0E7nR-TQnj4" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref1">[1]</a> గుడివాడ వైభవం, తాత రమేష్ బాబు పే.నం. 73</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref2">[2]</a> ఆంధ్రజ్యోతి దినపత్రిక 11, ఆగస్టు 1964, పేనం. 5</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref3">[3]</a> రి. గోలకొండ పత్రిక 12-12-1965</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref4">[4]</a> ఉద్యమ దర్శనము, శ్రీ ముదిగొండ శివప్రసాద్. పే.నం. 334</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref5">[5]</a> శ్రీ యర్రోజు మాధవాచార్యులు గారి కుమార్తె శ్రీమతి కల్యాణి గారు, వారి బంధువులైన ప్రొ. డా. నూతలపాటి శ్రీనివాస్ గారు ఈ వ్యాసరచనా సమయంలో అమూల్యమైన సమాచారాన్ని అందించారు.</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref6">[6]</a> పుష్కర కృష్ణ, కృష్ణాపుష్కర విశేష సంచిక 2016, పేనం. 112</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref7">[7]</a> విశాలాంధ్ర, దినపత్రిక 3-5-1964 , పేనం. 6</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref8">[8]</a> ఆధునిక నాటకరంగం ఈ దశాబ్ది ప్రయోగాలు by బోయిన వెంకటేశ్వర రావు. పే.నం.317-318. అదృష్టవంతుని ఆత్మకథ, డి.వి. నరసరాజు స్వీయ చరిత్ర, పే.నం. 148</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref9">[9]</a> The Andhra Pradesh Legislative Asbembly Debates, official Report 15th July, 1967</div> <div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="file:///D:/RECOVERED%20FILES/ALL%20DOCUMENTS/ALL%20DOCUMENTS%20FOR%20DOC%20FETCHER/other%20files/%E0%B0%B6%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%80%20%E0%B0%AF%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B1%81%20%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%A7%E0%B0%B5%E0%B0%BE%E0%B0%9A%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%B2%E0%B1%81%201913.docx#_ftnref10">[10]</a> విశ్వబ్రాహ్మణ సర్వస్వము-విశ్వబ్రాహ్మణ ప్రముఖులు (ప్రధమ భాగము), శ్రీ రాపాక ఏకాంబరాచార్యులు, పేనం. 288</div><div style="mso-element: footnote-list;"><div id="ftn10" style="mso-element: footnote;">
</div>
</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-72254109941502754362023-12-18T22:12:00.003+05:302023-12-18T22:12:14.218+05:30 Bharhut స్తూపంపై ఉన్నది రామాయణ ఘట్టమా?<br />"Bharhut స్తూపంపై చెక్కిన దశరథ జాతక కథ ద్వారా రాముని కథ BCE రెండో శతాబ్దం నుంచి భారతదేశంలో ప్రబలంగా ఉంది" అనే వికీ వాక్యం ఆకర్షించింది. ఎందుకంటే రామునికి సంబంధించిన ఐకనోగ్రఫీ CE 5/6 శతాబ్దాలనుంచి లభిస్తుంది. అంతక్రితపు స్పష్టమైన శిల్పాలు కానీ చెక్కుడు రాళ్ళు కానీ కనిపించవు. ఈ నేపథ్యంలోంచి చూసినపుడు పై వాక్యం ఆశ్చర్యం కలిగించకమానదు. <br />***<br /><br /><b>1. దశరథ జాతకకథ.</b><br />.<br />BCE మూడవ శతాబ్దపు దశరథ జాతకకథలో దశరథ రాజుకు రామ పండిత, లక్ష్మణ అనే ఇద్దరు కొడుకులు సీతాదేవి అనే ఒక కూతురు, మరొక భార్య వల్ల భరతుడు అనే కొడుకు కలరు. తండ్రి ఆజ్ఞపై రామపండితుడు అరణ్యవాసానికి వెళ్ళగా, భరతుడు అన్నగారైన రామపండితుడిని వెతుక్కుంటూ వెళ్ళి, రాజ్యానికి రమ్మని ఆహ్వానిస్తాడు. తండ్రికి ఇచ్చిన పన్నెండేళ్ళు గడువు పూర్తికానందున రాజ్యానికి రాలేనని, తన పాదుకలను ఇచ్చి భరతుడినే రాజ్యపాలన చేయమని కోరతాడు రామపండితుడు. వనవాసం పూర్తయ్యాక రామపండితుడు తండ్రి రాజ్యాన్ని చేపట్టి పదహారు వేల ఏండ్లపాటు పరిపాలించాడు. <br />పై బౌద్ధ జాతక కథలో సీతాపహరణ ఘట్టం లేదు. రావణుడు లేడు. రామరావణ యుద్ధం, ధర్మసంస్థాపన లాంటివి కూడా లేవు. <br />***<div><br /><b>2. స్త్రీని అపహరించుకొనిపోతున్న యక్షుడు</b><br />.<br />కౌశాంబి లో దొరికిన BCE ఒకటవ శతాబ్దానికి చెందిన ఎర్రమట్టి ఫలకపై, ఒక యక్షుడు ఒక స్త్రీని ఎత్తుకొని పోతున్నట్లు ఉంది. ఈ ప్రతిమలో - ఆ స్త్రీ యక్షుని కబంధ హస్తాలలోంచి తప్పించుకోవటం కొరకు పెనుగులాడుతున్నట్లు కనిపిస్తుంది. చెట్ల ఆకుల మధ్యలోనుంచి ఒక కోతి తొంగి చూస్తుంటుంది. ఆ స్త్రీ కర్ణాభరణం ఒకటి నేలపై పడి ఉంది. దుష్ప్రవర్తన కలిగిన పురుషులు, స్త్రీలను ఎత్తుకుపోవటం అనేది ప్రపంచ వ్యాప్తంగా సాహిత్యంలో కనిపించే ఒక నెరేటివ్. <br />ఈ ఎర్రమట్టి ఫలకలో చిత్రించిన "యక్షుడు స్త్రీని అపహరించుకు పోయే ఘట్టం" రామాయణంలోని సీతాపహరణంతో సరిపోలుతుంది. మరీ ముఖ్యంగా అపహరణ సమయంలో సీతామాత వానరములను చూసి వాటికి లభించేటట్లు ఆభరణాలను జారవిడవటం. <br />ఈ నెరేటివ్ ఆకాలపు ఏదో ఒక జానపద కథ అయి ఉండవచ్చు. లేదా నేడు లభించని ఏదో బౌద్ధ జాతకకథ అయినా కావొచ్చు. <br />*** <br />CE 500 లో అప్పటికే జనశృతిలో ఉన్న రామాయణ గాథను లిఖితరూపంలోకి తీసుకురావటం జరిగింది. [1] అంటే BCE మూడో శతాబ్దపు దశరథ జాతక కథను, BCE ఒకటో శతాబ్దపు "yakṣa abducting a woman" అనే కథను, ప్రేరణగా తీసుకొని దానికి ధర్మ సంస్థాపనను వెన్నుగా నిలిపి, అనూచానంగా వస్తున్న రామాయణ ఐతిహ్యాన్ని కావ్యంగా లిఖించి ఉంటారు. <br />ఆనాటినుంచి రామాయణ కథ భారతదేశ నలుచెరగులా విస్తరించి దేశప్రజలందరిని కలిపి ఉంచే ఒక ఉమ్మడి భాషగా, ఈ నేల జీవనవాహినిగా, ఒక ఉమ్మడి ఆత్మగా రూపుదిద్దుకొంది. <br />***<br />.<br />"Bharhut స్తూపంపై చెక్కిన దశరథ జాతక కథ ద్వారా రాముని కథ BCE రెండో శతాబ్దం నుంచి భారతదేశంలో ప్రబలంగా ఉంది" అనే వికిపీడియాలోని వాక్యం Mandakranta Bose (2004) రాసిన The Ramayana Revisited అనే పుస్తకంలోనిది. ( The earliest Sculptural evidence of Rama theme can be traced to the depiction of the Dasaratha Jataka in the reliefs of Bharhut, dating from second centuary BCE. పే.337 ). <br />రామాయణానికి ప్రాచీనత కల్పించటానికి తీసుకొన్న ఒక పోలిక అది. Bharhut స్తూపంపై లభిస్తున్న ఒక చెక్కుడు శిల్పం (కన్నింగ్ హామ్ ప్లేట్ నం. 27) దశరథ జాతక కథతో పోలుతున్నది అని మొదటగా ప్రతిపాదించినది భారతదేశ పురావస్తు శాస్త్ర పితామహుడిగా పేరొందిన అలెగ్జాండర్ కన్నింగ్ హామ్.<br />ఆ చెక్కుడు శిల్పంలో ఉన్నది దశరథ జాతక కథ అనే ప్రతిపాదన తప్పు అని, ఆ ప్లేట్ ఇంకా గుర్తించవలసి ఉంది అని భావిస్తున్నానని రష్యన్ ప్రొఫసర్ von Oldenburg అప్పట్లోనే అభిప్రాయపడ్డాడు. <br />ఆ చెక్కుడు శిల్పంలో ఉన్నది దశరథ జాతక కథ కాదని అది మహాబోధి జాతక కథ అని E. HULTZSCH, అనే చరిత్రకారుడు Jātakas of Bharaut అనే వ్యాసంలో వెల్లడించాడు. [2] <br />****</div><div><br /><b>3. Bharhut స్తూప చెక్కుడు శిల్పంపై ఏముంది?</b><br />.<br />ఈ శిల్పంపై ఒక కుక్క, ముగ్గురు వ్యక్తులు ఉన్నారు.<br />ఒక వ్యక్తి సన్యాసి దుస్తులు ధరించి ఒక చేతితో గొడుగు, పాదుకలు మరొక చేతితో ఏదో సంచి తగిలించిన దండము పట్టుకొని ఉంటాడు.<br />మరొకవైపున రాజదుస్తులు, ఆభరణాలు ధరించిన స్త్రీ, పురుషులు ఉన్నారు. <br />శిల్ప మధ్యంలో ఒక కుక్క కూర్చుని ఉంది.<br />పై శిల్పంలో సన్యాసి దుస్తులలో ఉన్న వ్యక్తి,, రాముని పాదరక్షలు తీసుకొని వెళుతున్న భరతుడు అని; రాజ దుస్తులు ధరించిన స్త్రీపురుషులు- సీత, రాములు అని; వనవాసంలో ఉన్న సీతారాముల వద్దకు భరతుడు వచ్చి రాజ్యపాలన చేపట్టమని కోరగా, శ్రీరాముడు <br />సున్నితంగా తిరస్కరించి తన పాదుకలను ఇచ్చిన దశరథ జాతకఘట్టం అని, కన్నింగ్ హామ్ అనుమానపడుతూనే చెప్పాడు. (recognizable at the first glance అంటాడు)<br />ఆ శిల్పం లో ఉన్న వ్యక్తులు రాముడు సీత, భరతుడు కాదని, అదసలు రామాయణ ఘట్టమే అనటానికి ఈ కారణాలు చెప్పుకోవచ్చు.<br />మొత్తం శిల్పంలో రాముని వెంటే నిత్యం ఉండే లక్ష్మణుడు లేడు. వనవాస సమయంలో సీతా రాములు సన్యాసి దుస్తులలో ఉంటారు తప్ప రాజ దుస్తులలో కాదు. భరతుడు సన్యాసి దుస్తులలో ఉండడు. రామాయణంలో కుక్క పాత్ర లేదు. <br /><br /><b>4. మహాబోధి జాతకకథ: </b></div><div><br /></div><div>Bharhut స్తూపంపై లభించిన శిల్పంలో ఉన్నది రామాయణ ఘట్టం కాదని అది మహాబోధి జాతక కథ అని E Hultzsch అభిప్రాయపడ్డాడు. <br />బెనారస్ ను పాలించే రాజు చెంతకు బోధి అనే పేరుకల ఒక సన్యాసి వచ్చాడు. అతని జ్ఞానాన్ని గుర్తించిన రాజు, బోధిని తన రాజ్యంలో ఉండిపొమ్మని కోరాడు. బోధి రాకవల్ల ప్రజలు సుఖశాంతులతో జీవించసాగారు. రాజుగారి పెంపుడు కుక్క బోధికి ఎంతో దగ్గరయింది. బోధికి వస్తున్న మంచి పేరు పట్ల మంత్రులకు అసూయపుట్టింది. రాజుకు చెడ్డమాటలు చెప్పి బోధికి మరణ శిక్ష విధింపచేసారు. ఆ సంగతి తెలియని బోధి రాజమందిరానికి వచ్చినప్పుడు, ఆ పెంపుడు కుక్క అరుస్తూ బోధికి రానున్న ప్రమాదాన్ని సూచించింది. అది గ్రహించిన బోధి తన కుటీరానికి వెళ్ళి, తనకు కావలసిన గొడుగు, చెప్పులు, దండము, దుస్తుల మూటను తీసుకొని ఆ రాజ్యాన్ని విడిచి వెళిపోదామని నిశ్చయించుకొన్నాడు. ఈ లోపులో రాజు గారు తన తప్పు తెలుసుకొని బోధి వద్దకు వచ్చి క్షమాపణ కోరి అతనిని రాజ్యం వీడి వెళ్ళొద్దని ప్రార్ధించి తన గురువుగా స్వీకరించాడు. <br />పైన చెప్పిన శిల్పంలోని గొడుగు, పాదుకలు, దండం, దుస్తుల మూట ధరించిన సన్యాసి, మహారాజు, రాణి, కూర్చుని ఉన్న కుక్క వంటి ఆకృతులను బట్టి అది మహాబోధి జాతకకథ అని ఇట్టే పోల్చుకోవచ్చు. [3] [4]</div><div><br /></div><div>****</div><div><br />Bharhut చెక్కుడు ఫలకకు రామాయణానికి ఏ రకమైన సంబంధంలేదు. కాగా ఆ చెక్కుడు ఫలక BCE రెండో శతాబ్దానికి చెందిన రామాయణ ఘట్టమని, రాముని శిల్పరూపం అంతటి ప్రాచీన కాలం నుంచీ లభిస్తున్నదని చెప్పటం అబద్దపు ప్రచారం. ఎందుకు చేస్తున్నారు అంటే CE ఐదో శతాబ్దం నుంచి మాత్రమే కనిపించే రామాయణ ఐకనోగ్రఫీ ని BCE రెండో శతాబ్దం వరకూ వెనక్కి నెట్టే ప్రయత్నమేనని అనుమానం కలగక మానదు. హిందూమతం వేల, లక్షల సంవత్సరాల క్రితానిది అని చెప్పే అనేక Textual ఆధారాలు చూపగలరు తప్ప Non Textual శిల్పశాస్త్ర లేదా ఆర్కియలాజికల్ ఆధారాలు లభించవు. భారతదేశంలో నేడు ఎక్కడ తవ్వినా ఇబ్బడిముబ్బడిగా లభించే ఆర్కియలాజికల్ ఋజువులన్నీ బౌద్ధజైనాలకు చెందినవి. హిందూమత ఋజువులు CE ఆరో శతాబ్దం తరువాతనుండి లభ్యమౌతాయి. అవికూడా బౌద్ధజైన మూలాలను కలిగి ఉండటం పరిపాటి.</div><div> <br />అదే విధంగా మూడవ శతాబ్దపు నాగార్జునకొండ వద్ద లభించిన కొన్ని చెక్కుడు ఫలకలలో దశరథ జాతక కథ అని అంటారు కాని అది కూడా అనుమానాస్పదంగానే అనిపిస్తుంది.</div><div> <br />***</div><div><br />రాముని ఆలయాలు CE ఐదో శతాబ్దం నుంచి ఉన్నట్లు శాసనాధారాలు లభిస్తున్నప్పటికీ, నేడు అవి కనిపించవు. ప్రస్తుతం దేశంలో అత్యంత పురాతనమైన రామమందిరం చత్తిస్ గడ్, రాయ్ పూర్ లో ఉన్న రాజీవ లోచన ఆలయంగా గుర్తించారు. ఇది CE ఏడో శతాబ్దానికి చెందింది. <br /><br /><br />[1] valmiki.iitk వాల్మికి రామాయణ పేరుతో ఉన్న వెబ్ సైట్ <br />[2] Journal of the Royal Asiatic Society , Volume 44 , Issue 2 , April 1912<br />[3] Barhut Book II, Jataka Scenes by Benimadhab Barua, 1934, pn. 147 లో 27 వ ఫలకంలో ఉన్నది దశరథ జాతకం కాదని, అది Hultzsch చెప్పినట్లు మహాబోధి జాతక కథ అని Benimadhab Barua అభిప్రాయపడ్డారు. <br />[4] The Jataka or Stories of the Buddha's former birth, Vol 5, Edited by E.B. Cowell, pn 119</div><div><br /></div><div>బొల్లోజు బాబా<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjqtYrHCRHa2HCRkI_j_IrOYIgGlJV_9-7dPxbgZ0Bb9uf4znOeijaGUlxDMIz6X934bShIlT5i2QwBk3H_8KlRaQa2HsuGI1NxW_wU6O0FOa2xalyUYaj2LPm_sxYgm9HQFCqeQ_VOUixVEl-kVdXR7GZe4puFT47WoqdrwYs-4X1fmL9Xv4gC2zmTMU0" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjqtYrHCRHa2HCRkI_j_IrOYIgGlJV_9-7dPxbgZ0Bb9uf4znOeijaGUlxDMIz6X934bShIlT5i2QwBk3H_8KlRaQa2HsuGI1NxW_wU6O0FOa2xalyUYaj2LPm_sxYgm9HQFCqeQ_VOUixVEl-kVdXR7GZe4puFT47WoqdrwYs-4X1fmL9Xv4gC2zmTMU0" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh6y47oiUqkBTz7P0OSzzrJ3vs2KhXbk1GKYM4Ll0EZbeF0wSkquIKmnR2xHQadopsFPCIp4tUnNXjP3uBqFH8SMr7pJdLyIuojJMOelDwcD59k4UZoFei3nWznA6mAy13sOFnGKBs8dO4Io50vRaSd3Zuyth8M_vJzx1hkywYM6wOFCGGz61kCSshE42k" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1024" data-original-width="815" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh6y47oiUqkBTz7P0OSzzrJ3vs2KhXbk1GKYM4Ll0EZbeF0wSkquIKmnR2xHQadopsFPCIp4tUnNXjP3uBqFH8SMr7pJdLyIuojJMOelDwcD59k4UZoFei3nWznA6mAy13sOFnGKBs8dO4Io50vRaSd3Zuyth8M_vJzx1hkywYM6wOFCGGz61kCSshE42k=w255-h320" width="255" /></a></div><br /><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1781" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjqtYrHCRHa2HCRkI_j_IrOYIgGlJV_9-7dPxbgZ0Bb9uf4znOeijaGUlxDMIz6X934bShIlT5i2QwBk3H_8KlRaQa2HsuGI1NxW_wU6O0FOa2xalyUYaj2LPm_sxYgm9HQFCqeQ_VOUixVEl-kVdXR7GZe4puFT47WoqdrwYs-4X1fmL9Xv4gC2zmTMU0=w279-h320" width="279" /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgFVR5L32BCD-rbcYppEwD_5Jh2ClaAe1ttyGQ3KmmbT4gmg_Duhe4ZxaWfAi3WajUFdYKwvZh400ead3j725SJGcF_6QHu95XExOYvYo5ZHq4hQJ3PjUhTZ9guDu4ET7juWj579qRG1B4CnIuGVJmglwThuF_WTmrHipETBosm8-lE9ARvDy15n2yKDQc" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="690" data-original-width="734" height="301" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgFVR5L32BCD-rbcYppEwD_5Jh2ClaAe1ttyGQ3KmmbT4gmg_Duhe4ZxaWfAi3WajUFdYKwvZh400ead3j725SJGcF_6QHu95XExOYvYo5ZHq4hQJ3PjUhTZ9guDu4ET7juWj579qRG1B4CnIuGVJmglwThuF_WTmrHipETBosm8-lE9ARvDy15n2yKDQc=w320-h301" width="320" /></a></div><br /></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-63402606569087386312023-12-15T23:41:00.013+05:302023-12-15T23:41:51.065+05:30 Jyoti Krishan Verma కవిత్వం.<br />Jyoti Krishan Verma ప్రముఖ హిందీ కవి. Khule Aakash Mein, Meethe Pani ki Matkiyan అనే రెండు సంపుటులను వెలువరించారు. ఇతని కవితలు వివిధ పత్రికలలో, సంకలనాలలో చోటు చేసుకొన్నాయి.<br />.<br />1. <br />భూమి<br />ప్రపంచంలో<br />అత్యంత చిన్న కవిత <br />ఎవరైనా రాయాలనుకొంటే<br />అది ఇలా రాయాలి <br />భూమి<div>Earth</div><div><br /></div><div><br />2.<br />యుగాల క్రితం <br />మానవుడు <br />కవిత్వం రాయని<br />కాలమొకటి ఉండేది.<br />అందుకనే బహుశా <br />చరిత్రకారులు <br />దానిని <br />రాతియుగం అని <br />పిలిచి ఉంటారు<br />Eons Ago</div><div><br /></div><div><br />3.<br />దుఃఖం<br />.<br />నీటి యొక్క <br />అతిపెద్ద దుఃఖం<br />దాని కన్నీళ్ళు<br />ఎవరికీ <br />కనిపించకపోవటమే<br />Grief</div><div><br /></div><div><br />4.<br />ప్రేమ<br />నీవు చెట్టు<br />కొమ్మ, ఫలము అయితే<br />నేను<br />నీ వేర్లుగా ఉండాలని<br />కోరుకొంటాను<br />Love</div><div><br /></div><div> <br />5.<br />నది<br />.<br />ఎండిపోయిన నది వేదన తెలుసా మీకు?<br />తెలియక పోతే<br />ఒకసారి సముద్రాన్ని అడుగు<br />దాహానికి, తృప్తికి మధ్య<br />దూరాన్ని చెరిపేయడానికి <br />ఎంతకాలంగా అది రోదిస్తుందో.<br />River</div><div><br /></div><div><br />6.<br />శిఖరం<br />ఎన్నో యుగాలుగా నిలబడి ఉన్న<br />పర్వతం<br />ఎవరైనా వచ్చి <br />తనని అధిరోహించి<br />దాని ఏకాకితనాన్ని దూరం చేస్తారని <br />ఆశిస్తుంది<br />ఎదురుచూపుల్లో దాన్ని కళ్ళు<br />శిలలైపోయాయి<br />దాని దేహం ఏనాడో<br />రాతిగా మారిపోయింది<br />Mountain</div><div><br /></div><div><br />Original: Jyothi Krishan Verma<br />Translated from Hindi into English by Basudhara Roy</div><div><br /></div><div><br />తెలుగు అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-65053686685162816962023-11-28T11:13:00.000+05:302023-11-28T11:13:07.335+05:30శ్రీ మువ్వా శ్రీనివాసరావు కవిత్వంలో వస్తు వైవిధ్యం<p> </p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">కవి ఏ విషయాన్ని
చెప్పదలచుకొన్నాడో దాన్ని వస్తువని చెప్పిన విధానాన్ని శిల్పమని అంటారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సామాజిక జీవితం, జీవనవైరుధ్యాలు, మానవసంబంధాలు,
పర్యావరణం లాంటి అనేక అంశాల కళాత్మక వ్యక్తీకరణే సాహిత్యంలో వస్తువుగా మారుతుంది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఏ వస్తువుకైనా మానవజీవితమే భూమిక.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఒక సంఘటన లేదా ఒక అనుభూతి లేదా ఒక ఆలోచనా ఏదైనా
వస్తువుగా ఉండొచ్చు. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సాహిత్య వస్తువు కాలానుగుణంగా నిరంతరం మారుతూ ఉంటుంది.
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రబంధకవులు ఎన్నుకొన్న కథా వస్తువుకు ఆధునిక
కవి రాస్తున్న వస్తువుకూ తేడా స్పష్టంగా తెలుస్తుంది. ఒక కవి సుదీర్ఘకాలంపాటు చేసిన
సాహితీయానంలో కూడా ఈ వస్తు పరిణామం గమనించవచ్చు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ప్రతికవికి ఒక
నిర్ధిష్టమైన <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సాహిత్య దృక్ఫథం ఉంటుంది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>తన ఆశయాలకు, నిబద్ధతకు, ఆలోచనా విధానానికి అనుగుణంగా
ఉండేవాటినే వస్తువులుగా స్వీకరిస్తాడు. వస్తు శిల్పాలు ఒకదానినొకటి కబళించుకోకుండా
పరస్పర ఫూరకాలుగా ఉన్నప్పుడు అది గొప్ప కవిత్వమౌతుంది. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>శ్రీ మువ్వా శ్రీనివాసరావు ఇంతవరకూ సమాంతర ఛాయలు,
6<sup>th</sup> ఎలిమెంట్, వాక్యాంతం, వైరాయణం అనే కవితాసంపుటులను వెలువరించారు. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>వీరి వస్తు స్పృహ గొప్పది. వైవిధ్యభరితమైనది. వీరి
కవిత్వంలో వస్తువైవిధ్యం ఉత్తమస్థాయిలో ఉన్నట్లు ఈ క్రింది పరిశీలనల ద్వారా అర్ధంచేసుకోవచ్చు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">1. రైతు పట్ల
సహానుభూతి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ప్రకృతిపరంగా,
రాజకీయకారణాలతో, ప్రపంచీకరణ ప్రభావం వలనా నేడు రైతు<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>దిగులు అంచులకు నెట్టివేయబడుతున్నాడు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>గౌరవంతో జీవించే పరిస్థితులు కరువయ్యాయి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>జీవనం ఛిద్రమైంది. శ్రీనివాసరావు అనేక కవితలలో రైతు
దీనస్థితిని చిత్తరువుగా నిలిపారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సూర్యుడు మేఘాలను
కుప్పపోసి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">గిట్టుబాటు
ధర దొరకని రైతు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పత్తిని కాల్చినట్లు
కాలుస్తున్నాడనిపిస్తుంది<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(బొట్టుసూర్యుడు-<a name="_Hlk97360248">6<sup>th</sup> ఎలిమెంట్</a>)</span></b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పై వాక్యాలు సూర్యుని ఎండతీవ్రతను వర్ణించటానికి ఉద్దేశించినవైనా, అక్కడ
తెచ్చిన రైతుప్రస్తావన ద్వారా ఈ కవికి రైతులపై ఉన్న సహానుభూతిని అర్ధం చేసుకోవచ్చు.
<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పండిన పిడికెడు
గింజలు<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పుట్టకముందే
నపుంసకత్వం నిర్ధేశించుకొన్నాయి//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">విధిలేక తనే
అంతమై<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అలజడి విత్తుతున్నాడు
అలలు మొలవాలని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నడిచిన అలలు
సందేశం చేరవేస్తాయని// (సమాంతర ఛాయలు)</span></b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఒకప్పుడు<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>రైతు పండించిన పంటలోని
కొన్ని గింజలను విత్తనాలుగా దాచుకొని తదుపరి పంటకు వాదుకొనేవాడు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆధునిక వ్యవసాయం వాడే హైబ్రిడ్ విత్తనాలు ఒక పంటమాత్రమే
పండుతాయి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>వాటి గింజలు మొలకెత్తవు, విత్తనాలుగా
పనికిరావు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రతీ పంటకూ విత్తనాలు కొనుక్కోవలసి
రావటం రైతుకు అదనపు ఖర్చు. పై కవితలో పిడికెడు గింజల నపుంసకత్వం అర్ధం అది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ చితికి పోయిన రైతు తన చావు అలలుగా మారి<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>తన వాదన వినిపిస్తుందని భావించటం సమకాలీన<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>విషాదం. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">***<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఈ రోజు ఏనాడూ ఒక ఆవుకు పేడ ఎత్తని, గడ్డి మేపని సమూహాలు ఆవుని కాపాడతామని
కత్తులు ధరించి గుంపులు గుంపులుగా తిరుగుతున్నాయి. అది రాజకీయ ప్రేరేపితం. కానీ<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>నిజానికి రైతుకు పశువుతో ఉండే అనుబంధం అలాంటిది
కాదు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>హృదయగతమైనది. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఒక <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>కవితలో
చనిపోయిన ఎద్దుని తలచుకొని వెక్కి వెక్కి ఏడ్చిన ఒక రైతుని మనకళ్ళముందు నిలుపుతాడు
కవి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇదొక గ్రామీణ పురాపరిమళం.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఏడ్చి ఏడ్చి
చింతనిప్పులయిన<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నాన్న కళ్ళు
నాకింకా గుర్తే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఎద్దుపోతేనే
గుండెలవిసిన నాన్న కళ్ళు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మానవత్వపు వాకిళ్ళు
(నాన్నకళ్ళు-సమాంతర ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">డంకెల్ ఒప్పందాల వల్ల సంప్రదాయ వ్యవసాయరంగం చితికిపోయింది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అప్పుల బాధ తట్టుకోలేక ఆత్మహత్యచేసుకొన్నాడట రైతు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అతను పండించిన పత్తితో చేసిన వత్తే అతని తలవద్ద
వెలగటం ఒక సామాజిక వైఫల్యం. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">డంకెల్ రంకెలకు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అప్పుల వేలం
డప్పుల చప్పుళ్ళకు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తను పండించిన
పత్తి, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>దీపం వత్తులై<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">రైతన్నల నెత్తిమీద
వెలుగుతున్నాయి (పోస్ట్ మార్టం- సమాంతర ఛాయలు) <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">2. పర్యావరణ పరిరక్షణ/ప్రకృతి సౌందర్యం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కవులు ప్రకృతిని ఎంతైతే ఆస్వాదిస్తారో దాని విధ్వంశం పట్ల కూడా అంతే వ్యసనపడుతూంటారు.
శ్రీ శ్రీనివాసరావు ప్రకృతిని ఆస్వాదిస్తూ రాసిన కవితలకన్నా పర్యావరణ పరిరక్షణను వస్తువుగా
చేసుకొని వ్రాసిన కవితలు ఎక్కువ. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మనిషిని కట్టేయ్యడానికి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మబ్బులు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నాలుగు మెరుపు
తాళ్ళు ఇస్తానన్నాయి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మనిషిని కడిగెయ్యడానికి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సూర్యుడు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నాలుగు బిందెల
ఎండనీరు ఇస్తానన్నాడు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మనిషిని మత్తులో
ముంచెయ్యడానికి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చంద్రుడు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నాలుగుతీగెల
వెన్నెల వీణను ఇస్తానన్నాడు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కానీ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మనిషిని మనిషిగా
మార్చెయ్యడానికి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఎవరైనా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నాలుగు కవితావాక్యాలు
ఇవ్వగలరా? (ఏమివ్వాలి? -వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మెరుపుతాళ్ళు, ఎండనీరు, వెన్నెల వీణ గొప్ప సౌందర్యాత్మక వ్యక్తీకరణలు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మానవజీవితానికి ప్రకృతికి ఉండే సంబంధాన్ని అందంగా
చెబుతూనే అంతిమంగా<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మనిషిని మనిషిగా మార్చేది
కవిత్వమే<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అని స్పష్టపరుస్తాడు. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పదిలంగా పేడ
ఉండ్రాల్లు చుడుతోంది<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఏ వినాయకుడి
కోసమో//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">దేహానికి దీపాన్ని
తొడుక్కొన్నది<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఏ కళ్ళకు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చీకటి రంద్రాల
చమత్కారాన్ని చూయించడం కోసమో//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ప్రకృతి కళ్యానపు
పనిలో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మనకు తప్ప<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ప్రతిపురుగుకూ
ఓ పాత్ర ఉంది (ప్రతికథనం-వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పేడపురుగు పేడతో ఉండ్రాళ్ళు చుట్టి వాటిని దొర్లించుకొంటు వెళ్ళటం ఒక అందమైన
ప్రకృతిదృశ్యం. మిణుగురు పురుగులు రాత్రివేళల మెరుపులు చిందించటం ఒక హృద్యచిత్రం.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ మెరుపు వెలుగులని చీకటి రంద్రాలు అనటం అద్భుతమైన
వర్ణన. ప్రకృతిలో<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రతిజీవికీ ఒక స్పష్టమైన
పాత్ర ఉందని చెబుతూ, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మనిషికే ఏ పాత్రా లేదు
అని కుండబద్దలుకొడతాడు. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ విధంగా మనిషి చేస్తున్న
పర్యావరణ విధ్వంసాన్ని పరోక్షంగా ఎత్తిచూపుతున్నాడు కవి.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">3. మధ్యతరగతి జీవన వాస్తవికత<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మధ్యతరగతి జీవులకళ్ళు పైవర్గాలకు అతుక్కుపోయి, కాళ్ళుమాత్రం పేదరికంలో కూరుకుపోయి
ఉంటాయి. నిత్య సంఘర్షణ, ఉన్నదాంట్లో సర్దుకుపోవటం, అసంతృప్తుల మధ్య సాగుతుంది మధ్యతరగతి
జీవనయానం. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఈ అంశాలను ఒకకవితలో ఆలోచనాత్మకంగా
ఇలా చెబుతున్నాడు కవి.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">రెండు
విసుర్రాళ్ళ మధ్య <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">పెసరగింజల్లా
పగిలిపోతుంటాం//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">తాత
తాతెవరో తెలియకున్నా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">వంశవైభవాన్ని
వర్ణిస్తూంటాం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">మధ్యతరగతి
మనుషులం మేం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">ఒంటినిండా
పులుముకొన్న ఇంటిపేరును<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">ఏ
పలుకుబడి వున్నోడితోనో అంటుగట్టి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">ఆశల
చిగురులు తొడుక్కుంటాం// (మధ్యపర్వం-సమాంతర ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="background: white; line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="color: #050505; font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="color: #050505; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;">ఆ రెండు విసుర్రాళ్లను<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>సంఘర్షణ,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సంక్షోభం అని కవిత
చివర్లో గుట్టు విప్పుతాడు కవి. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>గొప్పలకు
పోవటం, ఒకే ఇంటిపేరున్నగొప్పవ్యక్తులతో పోల్చుకోవటం, నిత్యం ఆశ నిరాశల మధ్య
ఊగిసలాడటం మన నైజమని;<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>గతంలో
కూరుకుపోయి<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>భవిష్యత్తు పట్ల నేలవిడిచి
సాముచేస్తూ<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>గ్లోబల్ గుహలో రెక్కలు తెగిన
పక్షుల వలే జీవిస్తున్నామని అంటాడు కవి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="color: #050505; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-IN;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">4. స్త్రీలు పిల్లల పట్ల గౌరవం <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఈ కవికి స్త్రీల పట్ల ప్రగాఢమైన గౌరవం, ప్రేమ ఉన్నట్లు దయ్యాలమాణిక్యమ్మ,
క్షమించకు తల్లి, అమ్మమ్మ, నెలరాని రోజు లాంటి అనేక కవితల ద్వారా అర్ధమౌతుంది.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వయసు ముడతల
మీద భయాన్ని వాలనీయక<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ధైర్యపు నీడలా
నడుస్తుండేది<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కాలువ మడవ మీద
కాచుకు కూర్చున్న<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">రైతు మాణిక్యం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మా నాయిన అమ్మ<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(దయ్యాల మాణిక్యమ్మ- సమాంతర ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">***<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అమ్మమ్మ పిడికిలి
నుండి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">జారిన<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పంచదార ధార<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నా నాలుకపై
చేసిన<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చేసిన సంతకం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నేనికా దాచుకునే ఉన్నా<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(అమ్మమ్మ-సమాంతర ఛాయలు)</span></b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">
<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చిన్నవయసులోనే భర్తను కోల్పోయినా ధైర్యాన్ని కోల్పోక పసివాళ్లుగా ఉన్న పిల్లలను
పెంచి ప్రయోజకులను చేసిన కవి నాయినమ్మ దయ్యాల మాణిక్యమ్మ గురించి వ్రాసిన ఈ వాక్యాలు
స్త్రీల పట్ల, మరీ ముఖ్యంగా ఆత్మవిశ్వాసం కలిగిన స్త్రీల పట్ల ఉన్న కవికి ఉన్న గౌరవం
తెలియచేస్తుంది<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఈ కవికి అమ్మంటే అనురాగం. అమ్మంటే ఒక భాగ్యం. అమ్మంటే భరోసా.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అనేక కవితలలో అమ్మతనం గురించిన వాక్యాలు పాయసంలో
ద్రాక్షపలుకుల్లా తియ్యగా తగుల్తూంటాయి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అమ్మంటే
ఎవరికి ఇష్టం ఉండదూ…<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">భాగ్యం అంటే
ఏమిటో తెలుసా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అమ్మచూస్తుండగానే
ముసలాడైపోవడం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అమ్మనీడలోనే
అమ్మంత అయిపోవడం</span></b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"> </span><b><span lang="EN-IN" style="color: #1f3864; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-themecolor: accent1; mso-themeshade: 128;">(అమ్మంత కావడం-వాక్యాంతం)</span></b><span lang="EN-IN" style="color: #1f3864; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna; mso-themecolor: accent1; mso-themeshade: 128;"> </span><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">–
నిజంగానే అమ్మచూస్తుండగానే <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ముసలాడైపోవటం
ఎంత అదృష్టం. ఇదొక నవ్యమైన ఊహ. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఈ మధ్యనే మొదలైంది
<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నాకో మహాగురువు
సాన్నిధ్యం…</span></b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"> </span><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అంటూ తన
మనవడి గురించి చెప్పుకోవటం ఒక నులివెచ్చని <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">హ్రుదయస్పర్శ.
<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">5. ఉద్యమ స్పృహ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సాహిత్యం మానవోద్వేగాల వ్యక్తీకరణ మాత్రమే కాదు అవసరపడినప్పుడు సామాజిక చైతన్యంతో
రాజ్యవ్యతిరేక ఉద్యమబాట పట్టవలసి ఉంటుంది. దానికి అందరు కవులూ సిద్ధంగా ఉండరు. ప్రజలస్వామ్యమెప్పుడు?
ఈ పద్యానికి ముగింపులేదు, గురితప్పిన పిడికిళ్ళు లాంటి కవితలలో ఈ కవికి ఉద్యమభావజాలం
పట్ల సానుకూల వైఖరి ఉన్నట్లు కనిపిస్తుంది. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మా వూరి మర్రి
చెట్టుమీద<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అర్ధరాత్రి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మందారం పూసిందని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఖాకీలు కాలువల్లా
ప్రవహించాయి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తుపాకి గొట్టాలు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తూర్పు మొక్కలను
పసిగట్టాయి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తెల్లవార్లూ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">లాఠీలు ఎముకలూ
<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మాట్లాడుకొంటూనే
ఉన్నాయి ( 1975 … ఓ పోరాట గాథ - సమాంతర ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఎమర్జెన్సీ కాలంలో ఏ కాస్త ప్రభుత్వ వ్యతిరేకత వాసన తగిలినా బిలబిలమంటూ పోలీసులు
దిగిపోయి, రాజ్యధిక్కారనేరం మోపి ఆలోచనాపరులను చితకబాది జైళ్ళకు తరలించేవారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ నేపథ్యంలోంచి రాసిన కవిత ఇది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>రాజ్యధిక్కారాన్ని, మందారం పూసింది, తూర్పుమొక్కలు
అనటంలో రాజ్యవ్యతిరేక భావజాలం పట్ల ఉన్న సానుకూల దృక్ఫథం అర్ధమౌతుంది. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">6. మానవసంబంధాలు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మానవసంబంధాలను
స్పృశించని సాహిత్యం ఉండదు. ప్రపంచీకరణ, పరాయీకరణ, వస్తువ్యామోహం లాంటి ఆధునిక జీవనసరళులు
మానవసంబంధాలను విచ్ఛిన్నం చేస్తున్నాయి. అదే సమయంలో ఇద్దరుమనుషులు కలిసిన చోట సంబంధాలు
ఉండక తప్పదు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మానవసంబంధాలు ఎంతగా విచ్ఛిన్నమైపోయినా
మనకుటుంబవ్యవస్థ నేటికీ ప్రపంచానికి ఆదర్శంగానే ఉంది. శ్రీనివాసరావుని</span><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">
మానవసంబంధాల కవి అని పిలుచుకునే విధంగా మానవసంబంధాలపై అచంచలమైన విశ్వాసంతో లోతుగా,
వివిధ కోణాలలో, </span><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మానవసంబంధాలలోని చీకటివెలుగులను ప్రతిబింబిస్తూ అనేక కవితలు రాసారు. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-tab-count: 1;"> </span><b><span style="color: #002060;">//ఒక్కొక్కటిగా గదులన్నింటినీ<o:p></o:p></span></b></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">బయటకు విసిరేయాలి//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అటాచ్డ్ బాత్రూం ని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">పెరటి చివరి గోడమీద ఉతికెయ్యాలి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఈ లివింగ్ రూముని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఇరుగుపొరుగు వచ్చిపొయ్యేలా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఇంటిముందు అరుగుగా పరిచెయ్యాలి//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">గడుల గడుల ఈ ఇంటిని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఎక్కడకక్కడ విడగొట్టాలి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">కుటుంబసభ్యుల మధ్య<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">కొత్తకూడికలు మొదలెట్టాలి (కూడికలు+తీసివేతలు-
వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఈ కవితలో కవి-మానవ
సంబంధాల విచ్చిన్నానికి మనిషికో గది ఉండే ఆధునిక ఇంటి ప్లాను కూడా కారణమే అనే చిత్రమైన
పరిశీలన చేస్తాడు. లివింగు రూముని ఇరుగుపొరుగు వచ్చిపొయేలా ఇంటిముందు అరుగులా పరిచేయాలి
అనటం అంటే కూలిపోతున్న మానవ సంబంధాలను నిలబెట్టుకొమ్మని చెప్పటం. ముక్కలు ముక్కలుగా
ఉన్న ఇంటిని ఎక్కడికక్కడ విడగొట్టినప్పుడే, కుటుంబసభ్యుల మధ్య బంధాలు మెరుగవుతాయి అంటాడు.
ఇది ఏకకాలంలో సమాజానికి చేస్తున్న హెచ్చరికా, ఉపదేశం.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">పెళ్ళంటే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అతను ఆమెగా మారటం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఆమె అతను కావటం//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఒకరినుండి ఒకరు నిరంతరం ప్రవహించడం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">జీవితానికి కొత్తపిలకలు వేయడం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">చెరో అమ్మనాన్నను అదనంగా పొందటం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">రెండు చెవులై వినడం, రెండు కళ్లై చూడటం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">రెండు పాదాల్లా నడవటం, ఒక్క గుండెగా మిగలటం//
(పెళ్ళి @ - వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మానవసంబంధాలను
ఉజ్వలీకరించే<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>కవితా వాక్యాలవి. ఆదర్శ వైవాహిక
జీవిత ఔన్నత్యానికి శిలాక్షరాలు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఒకరికొరకు
ఒకరు అని అన్న భావనకు అద్భుతమైన వ్యక్తీకరణ. ఒక కొత్త తరాన్ని సృష్టించటం, చెరో అమ్మనాన్నను
అదనంగా పొందటం అనే వాక్యాలలో- ఒక సాంస్కృతిక పరంపర దాగి ఉంది, మూడు తరాలను పెనవేసే
అందమైన అల్లిక ఉంది. ఈ కవి దార్శనికుడు కనుకనే ఒకే వస్తువులోని మంచి చెడుల గమనింపు
లోతుగా చేయగలిగాడు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అదేం చిత్రమో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఈ ప్రకృతికి ఎందుకింత నిర్దయో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">రవ్వంత దుఃఖాన్ని స్వీకరించదు//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">దుఃఖాన్ని ఇంకెక్కడా పారబోయలేం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఇంకో మనిషిలో తప్ప<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అందుకైనా ఒక తోడుండాలి (కన్నీటికి తోడూ జోడూ
- వాక్యాంతం</span></b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">)<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">గొప్ప తాత్వికత
నిండిన వాక్యాలివి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మనిషికి మనిషి అవసరాన్ని
విశదపరచే వాక్యాలు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మన ఉద్వేగాలను దుఃఖమైనా,
సంతోషమైనా మరొక మనిషితో పంచుకోగలమే తప్ప ఈ భౌతిక ప్రపంచంతో కాదు అనే భావన ఉదాత్తమైనది.
మన దుఃఖాన్ని పంచుకోవటానికైనా మనకొక తోడుండాలి, మానవసంబంధాలను నిలుపుకో అని హెచ్చరిస్తున్నాడు
కవి.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అమాయకంగా అనుకున్నా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">కొడుకు మొక్కలా ఉన్నప్పుడు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఎక్కడయితేనేం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఎలా నయితేనేం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">చెట్టంత ఎదగాలని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఆ నీడలో సేదదీరాలని.<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">రోజూ చెట్లమధ్యలో <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">బతికే నాకు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఎందుకు గుర్తులేదో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">చెట్టు కదలదని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">నీడకోసం దానిచెంతకే చేరాలని (ఆవలితీరం-సమాంతర
ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">గొప్ప ఆర్తి ధ్వనించే
వాక్యాలివి. ప్రపంచీకరణ ప్రభావంచే ఉపాథి కొరకు వలసలు అనివార్యమైనాయి. ఆ కారణంగా కుటుంబ
సభ్యులు చెట్టుకొకరుగా విడిపోక తప్పనిసరైంది.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>నా కొడుకు చెట్టంత ఎదగాలి అని కోరుకోవటం సహజమే.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>కానీ ఆ చెట్టు మనవద్దే ఉండి మనకు నీడనివ్వాలని కోరుకోవటం
ఆధునికకాలంలో అమాయకత్వమే.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సమకాలీన మానవసంబంధాలకు
అద్దం పట్టే కవిత ఇది.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కవిగారు గుమ్మం పక్కనే సోఫాలో పేపరు చదువుకొంటున్నపుడు ఎవరో కాలింగ్ బెల్
నొక్కారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ వచ్చిన వ్యక్తి ఎవరో పోల్చుకోవటానికి
ప్రయత్నించి విఫలమై అర్ధాంగిని పిలుస్తాడు కవి “ఏమోయ్ ఎవరో వచ్చారు చూడు అంటూ” ఆమె
“ఎవరో తెలుసుకోలేకపోయారా” అంటూ వస్తుందామె.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>ఇంతవరకూ అందరి ఇళ్ళలో జరిగేదే.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఈ ఘటనతో
ఘర్షణపడి కూలిపోయిన సంసారాలు ఉండొచ్చు. కానీ దాని నుండి ఒక జీవితసత్యాన్ని వెలికి తీయటం
కవి ప్రతిభ. ఆ సత్యమేదో మానవసంబంధాలను పటిష్టపరిచేదిగా ఉండటం మరింత ప్రశంసనీయం. ఆ కవిత
ఇలా ముగుస్తుంది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">క్షమించడంలో
కూడ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఆనందం వెతుకుతూ
ఆమె<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">క్షమించబడటంలో
<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సంతోషంలో నేను<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సంసారం సజావుగా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సాగిపోతూనే
ఉంది (థింగ్ ఇన్ ఇట్ సెల్ఫ్-సమాంతర ఛాయలు) . </span></b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">క్షమ మనుషుల్ని కలిపి ఉంచుతుందనటంలో సందేహం లేదు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ క్షమ<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>స్త్రీ ద్వారానే పలికించటం అనాదిగా జరుగుతున్నదే కావొచ్చు. అది పితృస్వామ్య
భావన అంటూ ఎన్ని సార్లు చెప్పుకొన్నా అది సంసారం సజావుగా సాగిపోవటానికి దోహదపడే అంశం
కాకపోవచ్చు అన్నివేళలా.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>క్షమించబడటానికి సంతోషించి,
విశ్వాసంగా ఉన్నప్పుడే ఆ ఇరువురి మధ్య ప్రేమ పరిపూర్ణమవుతుంది. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">***<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కరోనా వైరస్ ప్రపంచంలోని మనుషుల మధ్య అనుబంధాలను విచ్ఛిన్నం చేసిందని బాహ్యంగా
కనిపిస్తున్నా, ఈ కవి తన అంతర్దృష్టితో చూసి ఇలా అంటున్నాడు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">రొసెట్టా రాయినుండి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మాసిపోయిన భాషనే
బతికించుకున్నోళ్ళం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మహా అయితే…
ఏమవుతుంది<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మాలోమాకు యుద్ధాల
పేరుతో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">గతంలో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పోయినంత మంది
మళ్ళీ పోతాం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అప్పుడు ద్వేషంతో
కొట్టుకున్నోళ్ళం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఇప్పుడు ఐకమత్యంతో
పోరాడుతున్నాం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కరోనా… కారణజన్మమే
నీది<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(వైరాయణం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">క్రీస్తుపూర్వం రెండో శతాబ్దానికి చెందిన రోసెట్టా రాయిపై ఉన్న లిపిని ఛేదించిన
తరువాత మాత్రమే ఆర్కియాలజిస్టులకు ఈజిప్టు పిరమిడ్ల గోడలపై ఉన్న Hieroglyphs లిపిని
డీకోడ్ చేయటం సాధ్యమైంది. అలా ఒక ప్రాచీనఈజిప్షియన్ ప్రపంచాన్ని తిరిగి బతికించుకోగలిగాం.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఓ కరోనా నీవల్ల ఏం జరుగుతుంది అని ప్రశ్నించటం,
ఏం జరిగినా నువ్వు మాలో ఐకమత్యాన్ని పెంచుతున్నావు అంటూ గొప్ప ఆత్మవిశ్వాసాన్ని ప్రకటించటం
మానవజాతి పరిణామక్రమాన్ని అర్ధం చేసుకొన్న క్రాంతదర్శి మాత్రమే రాయగలిగే వాక్యాలు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">7. ప్రపంచీకరణ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మన జీవన విధానం,
అలవాట్లు, సంప్రదాయాలు, పండుగలు, భాష, సాహిత్యం, కళలు అన్నీ కలిస్తే మన సంస్కృతి. ప్రపంచీకరణ
ప్రభావం వల్ల ఇవన్నీ<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మార్కెట్ సరుకులుగా మారిపోతున్నాయి.
మనిషితనం పోయి వస్తువులకు ప్రాధాన్యం పెరిగింది.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>గుంపులో ఏకాకితనం, అమానవీకరణ,, నగరంలో ఉంటూనే నగరం పట్ల విముఖత లాంటివి<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రపంచీకరణ దుష్పరిణామాలు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>దీన్ని కవులు గుర్తించి వాటినికవిత్వంలోకి తీసుకొస్తున్నారు.
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మహానగరం అంటే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మంచితనం కోసం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">వెతుకులాడటమేనట<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మహానగరమంటే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">బతుకుల్ని <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">బహుచౌకగా అమ్ముకొనే <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">పెద్ద తిరనాళ్ళట//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అయినా సరే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఉసిళ్ళలా ఊళ్ళన్నీ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఇక్కడే వాలిపోతున్నాయి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">ఏమీ సాధీంచకుండానే <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">రాలిపోతున్నాయి (సమాంతర ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">పై కవితా వాక్యాలలో
కవి<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>నగరజీవితాన్ని నగ్నంగా మనముందు నిలుపుతాడు,
నగర జీవనపు ఒరిపిడిని, వలస దుఃఖాన్ని, దాని అనివార్యతని అలతి అలతి మాటలలో<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>పట్టుకొన్నాడు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">//వస్తువుల్లో ఇరుక్కుపోయిన నా జీవితాన్ని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">పట్టుకొందామని పరిగెత్తుతున్నా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">పక్కనే ఉన్నట్లనిపించినా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">చటుక్కున మాయమై<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">అందీ అందనంత దూరం జరిగి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">దొరక్కుండా దోబూచులాడుతుంది<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">వస్తువుల్ని ప్రేమిస్తూ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">మనుషుల్ని వాడుకొంటున్న<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">సమాజంలో సగటు మనిషిగా వున్నానేమో (గాజుపూల కంపు- సమాంతర ఛాయలు)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">వస్తువుల్ని వాడుకోవాలి
మనుషుల్ని ప్రేమించాలి అనేది ఒక ఆదర్శవంతమైన జీవనశైలి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రపంచీకరణ దీన్ని తారుమారు చేసింది. మనిషికి కాక
వస్తువులకు ప్రాధాన్యం పెరిగింది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మనిషిని
వస్తువులకు బానిస చేసింది. మార్కెట్ నిర్ధేశించిన వస్తువులని కొంటున్నాం, వింటున్నాం,
తింటున్నాం.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>వస్తువుల క్రింద మనిషి కూరుకుపోయాడు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇద్ సమకాలీన జీవన వైచిత్రి.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">8. దురాచారాల పట్ల నిరసన<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కవిత్వం ప్రజలలో నెలకొని ఉన్న మూఢనమ్మకాలను ప్రశ్నించాలి, దురాచారాలను ఖండించాలి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇప్పటికీ అనేక చోట్ల నేలలో ఏదైనా విగ్రహం దొరికితే
దానికి గుడి కట్టించి జాతరలు చేయటం ఒక తంతులా మారింది ప్రతీచోటా.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>నిజానికి అక్కడ దొరికింది ఒకనాటి గుడికి చెందిన
సాలభంజికో, యక్షిణో విగ్రహం కావొచ్చు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>వాటికి
పూజలు, జాతరలు చేయడంలో భక్తి కన్నా వ్యాపారం ఉంటుందనటంలో సందేహం లేదు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇలాంటి విషయాలను<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>స్పృశించటం అంటే శాస్త్రీయ దృక్పథాన్ని పలికించటం.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నేలలో దొరికితే
చాలు <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సాలభంజిక కూడా’<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అమ్మవారిగా
పూజలందుకొంటుంది<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తిరునాళ్ళు
జరుగుతాయి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పూలదండలు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">విలపిస్తాయి
కానీ ఎవరికీ వినబడవు <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(స్థలభంజిక-వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="color: red; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">9. మెటపొయెట్రి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కవిత్వంపై రాసే కవితలను మెటపొయెమ్స్ అంటారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రతికవి తన కవిత్వతత్వాన్ని కవితాత్మకంగా చెప్పుకోవటం
కద్దు. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మిత్రమా ప్రియురాలి పెదాలపై అంటిన<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వెన్నెల ఎంగిలిలో కలిసిపోతే
పో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కానీ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అవసరం అయినప్పుడన్నా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అక్షరాన్ని ఆయుధంగా మార్చు(అక్షరాయుధం
-వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ప్రేమగీతాలు, చెట్టు పిట్టా కవిత్వాలు మాత్రమే వెలువరిస్తూ, సామాజిక స్పృహకొరవడిన
కవులపై సంధించిన వ్యంగ్యాస్త్రం పై కవిత. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కవి గాడు అనే కవితలో <b><span style="color: #002060;">“వాడు మాటల్ని మంత్రిస్తాడు/జనం
నాలుకలపై ప్రశ్నల్ని అతికిస్తాడు</span></b><span style="color: #002060;"> </span>అంటూ
కవికి ఉన్న సామాజిక బాధ్యతను గుర్తుచేస్తాడు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నా ఏడుపేదో<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నేనే ఏడుస్తుంటే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మెల్లగా నా పక్కన చేరి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నా ఏడుపుకు రాగం కట్టి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నువ్వు మాత్రమే ఆస్కార్
<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కొట్టేస్తావనుకోలేదు
(అశ్రు సంగీతం-వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చాలా సూటిగా, పదునుగా కవిత్వంలోని ఒక ధోరణిపై చేసిన విమర్శ ఇది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇన్ని దశాబ్దాలుగా పేదల కష్టాలపై కవిత్వం రాసి రాసి
ఆ రాసినోళ్ళు అవార్డులు పొందారు తప్ప ఆ కష్టాలు అనుభవించినవారికి ఆ కవిత్వాల వల్ల ఏం
మేలు జరిగింది అన్న ప్రశ్న విలువైనది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #c00000; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">10. పర్యాటక కవిత్వం <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పర్యటనకోసమో, చుట్టపుచూపుగానో కొత్తప్రాంతాలను దర్శించినపుడు అక్కడి పర్యాటక
స్థలాల అందాలను, వింతలు విశేషాలను చాలా మంది కవులు తమ కవిత్వంలో బంధించారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>శ్రీనివాసరావు కూడా తన అమెరికా పర్యటనలో చూసిన అక్కడి
విశేషాలతో కొన్ని కవితలు రాసారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అతిశయించిన
ప్రకృతిపై<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">జలఖడ్గం సాగించిన<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వేల ఏండ్ల అందమైన
పోరాటం//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ప్రతిరోజు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వేలాది జనం
సాక్షిగా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఉభయ సంధ్యల
అందాన్ని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఓడిస్తున్న
గ్రాండ్ కేనియన్ (గ్రాండ్ కేనియన్ - వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">గ్రాండ్ కేనియన్ అనేది అమెరికాలోని కొలరాడొ నది వెంబడి నీటిప్రవాహపు కోతకు<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సహజసిద్ధంగా ఏర్పడిన కొండచరియలసమూహము. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇది సహజసిద్దమైన ఒక ప్రకృతి వింతగా గుర్తింపబడి,
గొప్ప పర్యాటక క్షేత్రంగా పేరుతెచ్చుకొంది. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>నదీ కోతను జలఖడ్గం చేసిన పోరాటంగా చెప్పటం చక్కని
పోలిక. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">***<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వాళ్ళక్కడ వెలుగుల
వడియాలు పెట్టుకొన్నారు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వందలకొద్దీ
సూర్యుళ్ళనీ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వేలాది చంద్రుళ్ళనీ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఒకే గ్రైండర్లో
నూరి <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వెలుగు వలయాల
వడియాలు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పెట్టుకొన్నారు//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చీకటికి బట్టలిప్పి
<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">చిందులేయిస్తారిక్కడ
(లావేగాస్- 6<sup>th</sup> ఎలిమెంట్)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">లాస్ వేగాస్ గురించి వ్రాసిన కవితా వాక్యాలవి. లాస్ వేగాస్ జూదానికి, రాత్రి
జీవితానికి ప్రసిద్ధి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>రాత్రి జీవితం అనగానే
తప్పని సరిగా మిరిమిట్లు గొలిపే లైటింగ్ ఉంటుంది.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>ఆ లైటింగ్<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సూర్యచంద్రులని నూరి వడియాలుగా
పెట్టినట్లుంది అనటం నవ్యమైన ఊహ. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">11. రాజకీయ అభిప్రాయాలు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నేడు మతతత్వ పార్టీలు ప్రజలను పోలరైజేషను గురిచేసి రాజకీయ అధికారం పొందటం
కోసం<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ముస్లిములను టార్గెట్ చేయటం జరుగుతున్నది.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఈ క్రమంలో భాగంగా తాజ్ మహల్ ఒకనాటి శివాలయమని ఆధారరహిత
వాదనను కొందర ముందుకు తెచ్చారు. ఈ అంశంపై శ్రీనివాసరావు నిర్ధ్వంధ్వంగా తన అభిప్రాయాన్ని
ఇలా చెబుతారు.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వేదికనెక్కిన వీధి కుక్కలు వాగినంతనే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తాజ్ మహల్ పునాది వాసన
మారుతుందా?<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఇప్పుడూ మనదే కదా!<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అయినా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అప్పుడెప్పుడో మనదనుకోవడం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నిజంగానే దౌర్భాగ్యం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కోట్లమంది దేవుళ్ళున్న దేశంలొ<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఇంకో ఇద్దరిని కలుపుకుంటే పోయేదేముంది?
(వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>కోట్ల
మంది దేవుళ్ళున్న దేశంలో ఇంకోఇద్దరిని కలుపుకొంటే తప్పేమిటి? అనే ప్రశ్నలోని సహిష్టుత
ప్రతి నిజమైన హిందువుకూ అర్ధమౌతుంది. అది భారతజాతి గమ్యం అవ్వాలి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తెలంగాణా ఉద్యమం నడిచే సమయంలో ప్రత్యేక తెలంగాణా అంశం గొప్ప భావోద్వేగాలను
రేకెత్తించిన అంశం.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆ <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అంశంపై చేసిన ఈ వ్యాఖ్య చాలా విలువైనది<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">విడివడటం నేరమేమీ కాదు <o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వేర్పాటే విముక్తీకాదు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మునిగిపోయిందేమీ లేదు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మళ్ళీమొదలుపెడదాం పరుగు//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అక్కడైనా, ఇక్కడైనా
పేదజనం ఒక్కటే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఎప్పటికయినా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ప్రపంచ పేదలంతా ఏకం కావాల్సిందే
(వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">పేదప్రజలు ప్రపంచంలో ఎక్కడైనా ఒకటే, వాళ్ళు ఏనాటికైనా ఏకంకావాల్సిందే అనే
ఆకాంక్ష నరనరానా కమ్యూనిష్టు భావజాలంనింపుకొన్న వారు మాత్రమే చేయగలిగే వ్యాఖ్య.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మహాత్మా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నీవు నడిచి వెళ్ళిన
బాటను<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అక్షరాలతో పుస్తకాలనిండా
ముద్రించుకున్నాం<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">భద్రంగా బీరువాల్లో
దాచుకున్నాం//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మహాత్మా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నీవు విడిచివెళ్ళిన
ఆశయాలను<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అందంగా మూటగట్టి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మా పిల్లలెవరికీ అందకుండా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఆకాశపు ఉట్టిలో దాచిపెట్టాం//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మహాత్మా<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఉత్తమాటలుగానే మిగిలిపోయాం<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-bottom: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మన్నిస్తావా? (మార్గదర్శి - వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">గాంధీ ఆలోచనలవైపు నేడు ప్రపంచదేశాలు చూస్తున్నాయి. మనవద్దమాత్రం గాడ్సే క్రమక్రమంగా
పూజనీయుడౌతున్నాడు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఈ సున్నితాంశాన్ని కవి
గుర్తించాడు. మహాత్మా నన్ను మన్నించు అని కోరుతున్నాడు. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">12. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సమకాలీనత<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">సమాజంలో సమకాలీన సంక్షోభాలు, వైరుధ్యాలను కవిత్వంలోకి తీసుకురావటం వల్ల ఆ
కవిత్వానికి గొప్ప లోతు విస్తృతి వచ్చి చేరతాయి. సమకాలీనత పాఠకునిలో ఆసక్తి రేపుతుంది.
శ్రీనివాసరావు కవిత్వంలో సమాజంలో సమకాలీన<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఆధునిక
అంశాలు వివిధ కవితలలో కనిపిస్తాయి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>సోషల్ మిడియాలో
అజ్ఞాతంగా ఉంటూ నకిలీ ప్రొఫైళ్ళతో చిత్ర విచిత్రమైన వ్యాఖ్యలు చేసే వ్యక్తులు ఉంటారు.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>కొన్ని సందర్భాలలో వీరు చేసే ట్రోల్స్ మర్యాదస్తుల
పాలిట తలనొప్పిగా పరిణమిస్తాయి.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ఇది అవాంఛనీయం.
Fake ID అనే కవిత ఈ అంశాన్ని స్పృశిస్తుంది. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-tab-count: 1;"> </span><b><span style="color: #002060;">వెలుగులో ఓడిపోయేవాడు<o:p></o:p></span></b></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ముఖపుస్తకంలో
తలదాచుకొని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ముఖానికి వేరే
బొమ్మేసుకుని<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">నకిలీ ప్రొఫైళ్ళ
నెమలీకలతో దర్శనమిస్తుంటాడు//<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">అసలు మనిషెవరో
ఎప్పటికీ తెలియదు<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(Fake ID - వాక్యాంతం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కరోనా ప్రపంచ విలయాన్ని సృష్టించింది.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>తన ప్రయాణం ఎటువైపు మార్కెట్ వైపా మనిషితనం వైపా అని ఒక్కసారి ఆగి ఆలోచించుకోవాల్సిన
స్థితి కల్పించింది మనిషికి. ఆ సంక్లిష్టతను అలతి అలతి మాటలలో ఇలా అక్షరీకరించారు శ్రీనివాసరావు<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మనుషులు చస్తే<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మళ్ళీ పుడతారు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మార్కెట్ చస్తే
మనమెట్లా అంటాడొకడు!<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">బతికుంటే చాలు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">బలుసాకు తినైనా
బతకొచ్చంటాడు మరొకడు<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">ఒకే యుద్ధంలో
<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">రెండు గీతోపదేశాలు
వినిపించి<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">తర్క తాంబూలమిచ్చి
తన్నుకు చావమంటున్నావు కదా!<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; margin-left: 36.0pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-align: justify;"><b><span lang="EN-IN" style="color: #002060; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">కరోనా… కారణ
జన్మమే నీది! (వైరాయణం)<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">వైరాయణం సంఘటనాత్మక కవిత్వసంపుటిగా భావించవచ్చు. పై కవితలోని బలం అంతా “ఒకే
యుద్ధంలో రెండు గీతోపదేశాలు” అన్నవాక్యం వద్ద ఉంది. ఇంతవరకూ జరిగిన మానవపరిణామం అంతా
కరోనా కారణంగా కొత్తగా కనిపించటం పట్ల చేసిన లోతైన వ్యాఖ్య అది. కరోనా నేపథ్యంలో <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>మనిషిపై మార్కెట్ చేస్తూ వచ్చిన దాడి ఒకవైపు, మానవ
జీవనేచ్ఛ మరోవైపు చేరగా జరిగిన సంఘర్షణను ఇముడ్చుకొన్న అనల్పార్ధ తాత్విక వచనమిది.
<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">శ్రీనివాసరావు కవిత్వం సమకాలీనంగా ఉండే సామాజిక అంశాలను ప్రతిభావంతంగా ఇముడ్చుకొందని
వీరి అనేక కవితలు సాక్ష్యమిస్తాయి. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">***<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-bidi-font-family: Mallanna;">మువ్వా శ్రీనివాసరావు వస్తు స్పృహ వైవిధ్యభరితమైనది. ఇతని <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ప్రారంభకవితలలో కనిపించే వైయక్తిక వస్తువు క్రమేపీ
సార్వజనీన వస్తువుగా పరిణామం చెందటాన్ని గమనించవచ్చు. పల్లెటూరి అనుభవమైనా, మానవసంబంధాల
పరిమళమైనా, నగర చిధ్రజీవనశకలమైనా, పదునైన రాజకీయ అభిప్రాయమైనా ఇతని చేతిలో కళాత్మకతను
సంతరించుకొంటుంది. ఏ వస్తువును తీసుకొని రాసిన కవితలోనైనా <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>అంతఃస్సూత్రంగా మానవతావాదం పలుకుతుంది. అదే శ్రీనివాసరావు
కవిత్వ స్వరం.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 36.0pt;"><b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p align="right" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: right;"><b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">బొల్లోజు బాబా<o:p></o:p></span></b></p>
<p align="right" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: right;"><b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">5/03/2022<o:p></o:p></span></b></p>
<p align="right" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm; text-align: right;"><b><span lang="EN-IN" style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></b></p>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-85008561525702217112023-11-26T01:20:00.002+05:302023-11-28T11:12:24.626+05:30తొలకరి వానలు - Plum Rain by Mei Yaochen (CE 1002-1060)<div><br />మూడురోజులుగా ఎడతెరపిలేని వాన<br />వానపాములు నా గదిలోకి ఎగబాకాయి<br />ఎండిన కంచెలపై పుట్టగొడుగులు పెరిగాయి<br />తేమగాలి బట్టలపై తెల్లటి బూజు కట్టింది</div><div><br />ఊరిచెరువులో కప్పలు విడుపు లేకుండా <br />ఒకదానిపై ఒకటి దూకుతున్నాయి<br />నా పూలతోటను ఆక్రమించిన రెల్లుగడ్డి <br />ఉన్నట్టుండి చెయ్యెత్తు ఎదిగిపోయింది</div><div><br />నా ఇంటిముందు <br />ఏ పల్లకి లేదా ఏ గుర్రమూ నిలిచిలేదు<br />ఒత్తైన పచ్చిక చీకటిలా పరుచుకొంది<br />ఇంటివెనుక Zhaoting పర్వతాన్ని <br />మేఘాలు కప్పేసాయి<br />దారులన్నీ మూసుకుపోయాకా <br />ఎచటికి పోగలనీ పూట!</div><div><br />ప్రపంచాన్ని బయటే వదిలేసి<br />మంచంపై ఒంటరిగా కూర్చుని ధ్యానంలోకి వెళ్లాను</div><div><br />నా రికామీతనాన్ని చూసి నా భార్య నవ్వింది</div><div><br />నీకోసం కాస్తంత మద్యాన్ని సేవించవచ్చు కదా! అంది<br />తను Bolun [1] భార్యకంటే చాలా మంచిది<br />నేను తాగేటపుడు నా పక్కనే కూర్చుని కబుర్లు చెబుతుంది.<br />.<br />మూలం:Plum Rain by Mei Yaochen (CE 1002-1060)</div><div> <br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div><div><br /></div><div><br />Bolun [1] (Liu Ling (221-300 CE)) . ఇతను వెదురుతోటలో ఉండే ఏడుగురు ప్రాచీన ఋషులలో ఒకరు. నిరంతరం తాగుతూ ఉండే ఇతని పట్ల విసిగిఫోయిన ఇతని భార్య మద్యం కప్పులను, పాత్రలను బద్దలు కొట్టేసిందట. అయినా మారని బోలన్ మాత్రం మద్యం గొప్పతనం గురించి విషాదగీతాలు రాసాడట.</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-48653396793422967592023-10-19T23:07:00.002+05:302023-10-21T18:14:43.104+05:30 పాలస్తీనియన్ కవిత్వంప్రస్తుతం పాలస్తీనియాలో నెలకొన్న పరిస్థితుల నేపథ్యంలో ఇదివరలో నేను అనువదించిన పాలస్తీనియా కవిత్వాన్ని మరొకసారి తరచి చూసుకొన్నాను. వీటిని అనువదించేటపుడు నేను అనుభవించానో లేదో గుర్తురావటం లేదు కానీ .... నేడు మాత్రం ఆ వాక్యాల వెనుక గూడుకట్టుకొన్న ఒక వేదన బలంగా తెలుస్తోంది. <br />ఎంత దుఃఖం..... ఎంత దుఃఖం.... కవిత్వం అంటేనే దుఃఖం కదా!<br />.<br />బొల్లోజు బాబా<div><br />****</div><div><br />1.<br /><span style="color: red;"><b>FADY JOUDAH</b></span><br />.అనుకరణ -- by Fady Joudah<br />తన సైకిల్ హేండిల్స్ మధ్య <br />గూడుకట్టుకొన్నసాలెపురుగుని <br />రెండువారాలుగా <br />అదిలించ లేదు మా అమ్మాయి<br />దానంతట అదే వెళిపోయే వరకూ <br />ఎదురుచూసింది. <br />నీవు దాని గూటిని తొలగించి ఉన్నట్లయితే<br />అది తెలుసుకొనేది కదా "ఈ ప్రదేశం తన ఇల్లు కాదని;<br />నీవూ చక్కగా సైకిల్ తొక్కుకొని ఉండేదానవు" అన్నాను నేను<br />మనచుట్టూ ఎంతోమంది <br />నిరాశ్రయులు అవుతున్నది అలానే కదూ?' <br />అంది మా అమ్మాయి.</div><div> <br />Poem by Palestinian poet Fady Joudah <br />30-07-2016</div><div><br />****</div><div><br />2. <br /><span style="color: red;"><b>DARWISH, MOHMOUD</b></span><br />ముహమ్మద్ దర్విష్ (1941-2008) ఒక పాలస్తీనా కవి. అతని కవితలు శక్తివంతమైన రాజకీయ ప్రకటనలు గా ఉంటాయి. అతని కవితలు పాలస్తీనా ప్రజల యొక్క దుఃఖం మరియు ఆశలను వ్యక్తం చేస్తాయి.</div><div><br /></div><div><br /><b>దాహంతో చచ్చిపోయిన ఒక నది –A river dies of thirst</b><br />ఇక్కడ ఒక నది ఉండేది, ఇరు తీరాలతో. <br />ఆ నదిని వానచినుకులతో పోషించే <br />స్వర్గలోకపు అమ్మ కూడా ఉండేదిక్కడ.<br />కొండకోనల్లోంచి జారుతో<br />మందగమనంతో పారేది అది.<br />ఓ అందమైన అతిధిలా గ్రామాలను సందర్శిస్తూ<br />లోయలకు పచ్చదనాన్ని, కొండఫలాల్ని అందించేది. <br />రాత్రివేళల తీరాలపై దొర్లే సరదాప్రియులను చూసి <br />నవ్వుకొంటూ సాగేది<br /> “మబ్బు పాలను తాగి, పశువులకు నీళ్ళు తాపి<br />జెరుసెలేమ్ కు, డమాస్కస్ కు ఉరకలెత్తిన నది”<br />అప్పుడప్పుడూ అది వీరోచితంగా గానం చేసేది<br />ఒక్కోసారి ఉద్రేకంతో.<br />ఇక్కడ ఒక నది ఉండేది, ఇరు తీరాలతో.<br />వానచినుకులతో ఆ నదిని పోషించే <br />స్వర్గలోకపు అమ్మ కూడా ఉండేది<br />కానీ వాళ్లు దాని అమ్మను అపహరించాక<br />ఆ నదికి నీరు లభించక<br />క్రమక్రమంగా చచ్చిపోయింది, దాహంతో<br />మూలం: A river dies of thirst</div><div> <br /><b>2. ఉదాసీనుడు - The indifferent one </b><br />. <br />అతను దేనినీ లక్ష్యపెట్టడు.<br />వాళ్ళు అతని ఇంటికి కుళాయి నిలుపుచేస్తే:<br />‘పరవాలేదు! వానాకాలం దగ్గరలోనే ఉంది’ అంటాడు.<br />కరంటు ఆపు చేస్తే: ఆవులిస్తూ <br />“పరవాలేదు, ఈ వెలుగు సరిపోతుంది’ అంటాడు<br />నీ జీతం తగ్గిస్తాం అని వాళ్ళు బెదిరిస్తే, <br />‘పరవాలేదు! మద్యం, సిగరెట్లు మానేస్తాను’ అంటాడు<br />అతన్ని వాళ్లు జైలులో పెట్టినపుడు<br />‘పరవాలేదు, జ్ఞాపకాలతో కొంతకాలం ఏకాంతంగా<br />గడపవచ్చు’ అంటాడు.<br />ఇంటివద్ద దిగపెట్టినపుడు: <br />‘పరవాలేదు! ఇది నా ఇల్లు’ అంటాడు<br />ఒకసారి అతణ్ణి కోప్పడుతూ అడిగాను<br />‘రేపు ఎలా జీవించాలనుకొంటున్నావు’ అని<br />అతనన్నాడూ<br />‘ఈ రేపు నన్ను బాధించదు. <br />అదొక ఒఠి ఊహ. నన్ను ఆకర్షించదు<br />నేను నేను మాత్రమే: నన్ను ఏదీ మార్చలేదు<br />నేను దేన్నీ మార్చలేనట్లుగానే, <br />నా సంతోషాల్ని దూరం చేయకు. <br />‘నేనేమీ Alexander the Great లేదా<br />Diogens ని’ కాదులే అన్నాను<br />‘నిర్లిప్తత అనేది ఒక వేదాంతం<br />ఒకరకమైన ఆశావహ దృక్ఫథం కూడా’ అన్నాడతను.<br />. <br />మూలం: The indifferent one <br />Date: 15-02-2019</div><div><br /></div><div><br /><b>3. ఇద్దరు అపరిచితులు - Two strangers by Darwish</b></div><div><b><br /></b>ఆకాశం వైపు చూసాడు<br />ఒక నక్షత్రం అతని వైపే చూస్తోంది<br />లోయలోకి చూసాడు<br />అతని సమాధి అతనివైపే చూస్తోంది<br />తనను బాధించిన, ఆనందింపచేసిన <br />స్త్రీ వైపు చూసాడు<br />ఆమె ఇతని వైపు చూడటం లేదు<br />అద్దంలో చూసుకొన్నాడు<br />దాన్లోంచి అతని లాంటి మరో అపరిచితుడు<br />అతన్నే తొంగి చూస్తున్నాడు<br />మూలం Two strangers by Darwish<br />Date: 13-02-2019<br />*****</div><div><br />3.<br /><b><span style="color: red;">SAMIH AL-QASIM</span></b><br />Samih al-Qasim జోర్డాన్ లో జన్మించిన పాలస్తీనియన్ కవి. ఇతను అనేకసార్లు రాజకీయకారణాల వల్ల జైలు పాలయ్యాడు. ఇతర కవుల్లా ఇతను పాలస్తీనియాను విడిచిపెట్టి పోలేదు దానికి కారణం నా మాతృభూమిపై నా అనుబంధమే అని ప్రకటించుకొన్నాడు. తన జీవితంలో ఎక్కువకాలం గృహనిర్భంధంలోనే గడిపాడు "The only way I can assert my identity is by writing poetry" అనేది Samih al-Qasim కవిత్వ వస్తువు మరియు శిల్పము. Samih al-Qasim 2014 లో మరణించాడు. <br />Samih al-Qasim కవితల అనువాదాలు ఇవి.</div><div> <br />1. <br /><b>Travel Tickets</b><br />నన్ను చంపినరోజు<br />నా జేబులో Travel Tickets గమనిస్తావు నువ్వు<br />శాంతిలోకి <br />పంటపొలాలలోకి, వానలోకి<br />మనుషుల అంతరాత్మలలోకి<br />తీసుకెళ్ళే Travel Tickets<br />ప్రియమైన నా హంతకుడా<br />ఆ టికెట్లను వృధాచేయకు. <br />వాటిని వాడుకో. <br />దయచేసి ప్రయాణించు</div><div><br />2. <br /><b>Slit lips</b><br />చనిపోయిన <br />ఒక కోకిల కథను<br />నేను నీకు చెప్పి ఉండేవాడిని.<br />వాళ్ళు నా నాలుకను <br />చీల్చి ఉండకపోతే<br />ఆ కథను నీకు......</div><div><br /></div><div>3. <br /><b>Abandoning</b><br />నేను చూసాను ఆమెను<br />నేను చూసాను ఆమెను కూడలిలో<br />నేను చూసాను కూడలిలో ఆమె రక్తంచిందించటం<br />నేను చూసాను కూడలిలో ఆమె నడవలేకపోవటం<br />నేను చూసాను కూడలిలో ఆమె చంపబడటం<br />నేను చూసాను... నేను చూసాను....<br />ఈమె సంరక్షకుడు ఎవరని అతను బిగ్గరగా అరచినప్పుడు<br />నాకు ఆమె పరిచయమే అనే విషయాన్ని చెప్పలేదు<br />ఆ కూడలిలో ఆమెనలా విడిచిపెట్టేశాను<br />ఆ కూడలిలో రక్తమడుగులో ఆమెనలా విడిచిపెట్టేసాను<br />ఆ కూడలిలో నడవలేకపోతున్న ఆమెనలా విడిచిపెట్టేసాను<br />ఆ కూడలిలో మృత్యువుకి ఆమెనలా విడిచిపెట్టేసాను<br />ఆమెనలా విడిచిపెట్టేసాను....</div><div><br />4. <br /><b>End of Discussion with a Jailer</b><br />నా జైలుగది కిటికీలోంచి<br />నన్ను చూసి నవ్వే చెట్లు <br />నా ప్రజలతో నిండిన ఇంటికప్పులు<br />నాకోసం విలపిస్తూ ప్రార్ధించే కిటికీలు కనిపిస్తాయి<br />నా ఇరుకైన గది తలుపురంద్రంలోంచి<br />నీ విశాలమైన గది కూడా కనిపిస్తుంది.</div><div><br /><b>5. Confession at Midday</b><br />.<br />ఒక చెట్టును నాటాను<br />దాని ఫలాల్ని తృణీకరించి<br />మానుని కలపగా వాడుకొన్నాను<br />కొమ్మలను వీణగా చేసి<br />గొప్ప రాగాల్ని పలికించాను<br />వీణ పగిలిపోయింది<br />రాగాలు ఆగిపోయాయి<br />ఫలాలు పోగొట్టుకొన్నాను<br />ఇప్పుడు చెట్టు కొరకు దుఃఖిస్తున్నాను. <br />,<br />మూలం- Samih al-Qasim<br />20-05-2021<br /><br />***<br />4.<br /><span style="color: red;"><b>RAFEEF ZIADAH We teach life sir</b></span></div><div><span style="color: red;"><b><br /></b></span>నేడు నా దేహం టీవీలో చూపించే ఒక ఊచకోత<br />నేడు నా దేహం sound-bites కి పదాల పరిమితికి లోబడి <br />టీవీలో చూపించే ఒక ఊచకోత<br />నేడు నా దేహం sound-bites కి పదాల పరిమితికి లోబడి ఉంటూ<br /> సరిపడినన్ని గణాంకాలు కలిగి ఉన్న టీవీలో చూపించే ఒక ఊచకోత.<br />నేను ఇంగ్లీషు నేర్చుకొన్నాను, నా UN resolutions తెలుసుకొన్నాను<br />అయినప్పటికీ అతను నన్ను అడిగాడూ...<br />Ms. Ziadah "మీరు మీ పిల్లలకు ద్వేషాన్ని నేర్పటం నిలిపివేస్తే <br />పరిస్థితులన్నీ చక్కదిద్దుకొంటాయి కదా" అని<br />మౌనం...<br />ప్రశాంతంగా ఉండేందుకు శక్తికోసం నేను నా లోపలకు తొంగిచూసుకొన్నాను<br />Gaza పై బాంబులు జారవిడిచే సమయాన ప్రశాంతత నా నాలుక చివర ఉండదు<br />ప్రశాంతత నన్ను విడిచి వెళిపోయింది<br />మౌనం...చిరునవ్వు<br />మేము జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్<br />Ziadah నవ్వుతూ ఉండు<br />మౌనం..</div><div><br />మేము జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్<br />వారు మా చివరి ఆకాశాన్ని కూడా ఆక్రమించేసాకా <br />పాలస్తీనియన్లమైన మేము జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్<br />మా ఆకాశాన్ని కబళించి ఎత్తైన వివక్షా ప్రహరీలతో వాళ్ళ భవంతులు నిర్మించుకొన్నాకా<br />మేము జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్<br />సరే పోనీయండి<br />ఈ మొత్తాన్ని ఒక కథగా ఎలా చెబుతారు? ఒక మానవ గాథలా?<br />వివక్ష, ఆక్రమణ లాంటి పదాలు లేకుండా<br />రాజకీయాలు లేకుండా<br />కొంచెం సహాయం చెయ్యండి"</div><div><br />నేడు నా దేహం టీవీలో చూపించే ఒక ఊచకోత<br />Gaza లో ఒక స్త్రీకి అత్యవసర మందులు అవసరపడ్డాయి అనే కథగా చెబుతారా?<br />మీ సంగతేమిటి?<br />సూర్యుడిని కప్పటానికి సరిపడా విరిగిన ఎముకల చేతులు ఉన్నాయా మీకు?<br />చనిపోయిన మీ బంధువుల జాబితా ఇవ్వండి<br />పన్నెండు వందల పదాల పరిమితికి లోబడి</div><div><br />నేడు నా దేహం టీవీలో చూపించే ఒక ఊచకోత<br />అది sound-bites కి పదాల పరిమితికి లోబడి ఉంటూ<br />ఉగ్రవాదుల రక్తానికి స్పందించటం మానేసిన వారిని కదిలించాలి.<br />కానీ వారు విచారం వ్యక్తం చేసారు<br />Gaza లో పశువులు మరణించినందుకు విచారం వ్యక్తం చేసారు<br />వారికి UN resolutions, గణాంకాలు ఇచ్చాను. <br />మేం ఖంఢిస్తాం, మేం గర్హిస్తాం, మేం తిరస్కరిస్తాం<br />ఇక్కడ ఇరుపక్షాలు సరిజోడీ కాదు. <br />ఒకరు ఆక్రమణదారులు మరొకరు ఆక్రమితులు<br />వందమరణాలు ఒకవైపు, వేయిమరణాలు మరోవైపు<br />యుద్ధము, ఊచకోత</div><div><br />మేము పరదేశీయులం కాదు, టెర్రరిస్టులం కాము అని ప్రకటిస్తున్నాను<br />వందల వేల మృతుల్ని పదే పదే లెక్కిస్తున్నాను<br />ఎవరైనా ఉన్నారా? వింటున్నారా?</div><div><br />ప్రతి ఒక్క శరణార్ధుల శిబిరంలోకి వెళ్ళి అక్కడి ప్రతి ఒక్క శిశువుని ఎత్తుకొని<br />మరే బాంబు శబ్దాలను వినకుండా వారి చెవులను నా చేతులతో కప్పాలని ఉంది<br />నేడు నా దేహం టీవీలో చూపించే ఒక ఊచకోత<br />UN resolutions ఎందుకూ పనికి రాకుండా పోయాయి<br />నేను ఇంగ్లీషు ఎంతగొప్పగా నేర్చుకొన్నా no sound-bite<br />And no sound-bite <br />ఏ sound-bite వారిని బ్రతికించలేదు<br />ఏ sound-bite దీన్ని బాగుపరచలేదు</div><div><br />మేము జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్<br />మేము జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్<br />పాలస్తీనియన్లమైన మేము ఉదయాన్నే నిద్రలేచి<br />ఈ ప్రపంచానికి జీవితాన్ని నేర్పుతున్నాం సర్</div><div><br />Source: Rafeef Ziadah We teach life sir</div><div><br /></div><div>(Rafeef Ziadah పాలస్తీనియన్ జర్నలిస్టు. పై కవితలో తమ భూభాగాలను కోల్పోయి, తమ సొంత నేలపైనే పరాయి వారిగా బ్రతకాల్సిన దుస్థితి వర్ణించబడింది. తమపై జరుగుతున్న వివక్ష, ఊచకోతలకు వ్యతిరేకంగా వారు చేస్తున్న పోరాటం పై కవితలో కవయిత్రికి, ఆమె సహచర మిత్రునికీ మధ్య జరిగిన సంభాషణా రూపంలో వ్యక్తీకరించబడింది)</div><div><br />1, June 2021</div><div><br /></div><div>అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-11694832838584016482023-10-15T00:47:00.010+05:302023-10-15T00:47:58.692+05:30 పిచ్చుకలు ఎగిరిపోయాయి.....<br />పార్కు బెంచీపై ఒంటరిగా కుర్చొన్నాను<br />కేరింతలు వినబడనంత దూరంగా <br />పిల్లలు ఆడుకొంటున్నారు<div><br />ఎక్కడినుంచి వచ్చాయో కిచకిచమంటూ <br />పిచ్చుకల గుంపొకటి నా ముందు వాలింది<br />రొద... రొ..ద...రొ...ద<br />ఒకటే శబ్దబీభత్సం<br />పాడు పిచ్చుకలు... పాడుపిచ్చుకలు</div><div><br />చెట్లను తప్పించుకొంటూ<br />గుంపుగా పైకి లేస్తూ వాలుతూ<br />రొద... రొ..ద... ఒకటే రొద</div><div>చెవులు గళ్ళెత్తిపోతున్నాయి<br />సన్నని తీగలా నొప్పి మొదలైంది <br />రెండుచెవుల్లో</div><div><br />దూరంగా వెళిపోదామనుకొనే లోపే<br />రెక్కలు తపతపలాడించుకొంటు <br />ఎటో ఎగిరిపోయాయి</div><div><br />భయంకరమైన నిశ్శబ్దం<div><br />బొల్లోజు బాబా</div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-5262484789547115092023-10-08T11:59:00.003+05:302023-10-08T11:59:44.242+05:30 చలిరాత్రి రాసిన కవిత by JIE XISI (1274–1344)<br /><br />.<br />మంచురాలే ఆకాశంలో పలుచగా <br />పరచుకొన్న తారలు చలికి గడ్డకట్టాయి<br />ప్రవహించే చందమామ<br />అడవిని ముంచెత్తింది<br />ఆగాగి వినిపించే రాలేఆకుల శబ్దాల మధ్య<br />ఈ ఖాళీ ఇంట్లో నాకు నిద్రపట్టదు<br />.<br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబా<br />Source: Written on a Cold Night by JIE XISI (1274–1344)<br />.<br />JIE XISI నిరుపేదకుటుంబంలో జన్మించి కష్టపడి చదువుకొని రాజాస్థానంలో చరిత్రకారునిగా స్థిరపడ్డాడు. ఇతని వచనం పొందికగా, క్లుప్తంగా ఉంటుందని పేరు. ఇతని కవిత్వం "మూడురాత్రులు ముగిసిన పెళ్ళికూతురు" లా ఉంటుందని ఇతని సమకాలీన కవి అయిన Yu Ji వ్యాఖ్యానించాడట.Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-10463291605213914762023-10-02T10:37:00.009+05:302023-10-02T10:37:39.435+05:30 సుఖ శాంతులతో పొంగిపొరలే పల్లెజీవనం by XIN QIJI (1140–1207)<br />ఏటిఒడ్డున గరికపొదలమధ్య<br />ఎత్తుతక్కువ తాటాకు పాక<br />సారాయి నింపుకొన్న <br />రెండు గొంతుకలు Wu మాండలీకంలో<br />పలికే తియ్యని మాటలు<div><br />జుత్తునెరిసిన ఆ ముదుసలి ఎవరు?</div><div><br />ఆమె పెద్దకొడుకు ఏటికి అవతల <br />ఎండిన కంది కట్టలను కర్రతో నూర్చుతున్నాడు<br />ఆమె మధ్యకొడుకు <br />వెదురుబద్దలతో కోళ్లగూడు అల్లుతున్నాడు<br />ఆమె చిన్నకొడుకు తుంటరి <br />ఏటి ఒడ్డుపై వెల్లకిలా పడుకొని <br />తామరకాయని చీల్చి లోపలేముందో చూస్తున్నాడు</div><div> <br />మూలం: Village Life, to the Tune of “Clear Peaceful Happiness” by XIN QIJI (1140–1207)<br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div><div><br />XIN QIJI (1140–1207) సైన్యంలో వివిధ హోదాలలో పనిచేసి పదవీవిరమణ చేసాక కవిత్వం ఇతనికి పునర్జీవనాన్ని ఇచ్చింది. ఆదర్శవాదం, దేశభక్తి, సైనికజీవనం ఇతని కవిత్వంలో పెద్దగా కనిపించవు. 600 పైన కవితలు రచించాడు. ప్రకృతి, ప్రేమ, వేదాంత ధోరణి లు కవితా వస్తువులు.</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-78133633303511150902023-09-19T09:30:00.004+05:302023-09-19T09:30:48.384+05:30ప్రముఖ కవి, రచయిత శ్రీ బొల్లోజు బాబా ప్రత్యేక ఇంటర్వ్యూ<div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">నేను రచించిన ప్రాచీనపట్టణాలు తూర్పుగోదావరి జిల్లా పుస్తక నేపథ్యంగా సంచిక పత్రిక సంపాదకులు శ్రీ కస్తూరి మురళీకృష్ణగారు చేసిన నా ఇంటర్వ్యూ పాఠం ఇది. ఎడిటర్ గారికి కృతజ్ఞతలు తెలియచేసుకొంటున్నాను.</div><div style="text-align: justify;">భవదీయుడు</div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div><div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">ప్రముఖ కవి, రచయిత శ్రీ బొల్లోజు బాబా ప్రత్యేక ఇంటర్వ్యూ</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">.</div><span style="color: #2b00fe;"><div style="text-align: justify;"><b>1. మీరు కవి. అధ్యాపకుడు. అదీ జంతుశాస్త్రం. మీకు చరిత్ర అధ్యయనం పట్ల ఆసక్తి ఎలా కలిగింది? ఎందుకు కలిగింది?</b></div></span><div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe; font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">జ. నేను పుట్టి పెరిగింది ఒకనాటి ఫ్రెంచి కాలనీ అయిన యానాంలో. భారతదేశానికి స్వాతంత్ర్యం వచ్చిన ఏడేళ్ళకు ఈ ఫ్రెంచికాలనీలకు స్వాతంత్ర్యం వచ్చింది. భారతదేశంలో బ్రిటిష్ వారిని ఎదిరించటానికి ఎలాగైతే ఉద్యమం జరిగిందో 1954 లో ఈ ఫ్రెంచి కాలనీలలో కూడా ఉద్యమం జరిగింది. మా నాన్నగారు శ్రీ బొల్లోజు బసవలింగం అప్పుడు ఒక విద్యార్ధిగా ఆ ఉద్యమంలో పాల్గొని ఫ్రెంచి పోలీసులచే దెబ్బలు తిన్నారు. మా మిత్రుల పిచ్చాపాటి మాటల్లో ఆ చారిత్రిక సందర్భంలో మా తండ్రులు ఏవిధంగా వారి వంతు పాత్ర నిర్వహించారో ఒకసారి చర్చించుకొన్నాం. నా మిత్రుడొకరు తన తండ్రి కూడా ఆ ఉద్యమంలో పాల్గొన్నారని, ఆయన ఉద్యమకారులకు రహస్యంగా ఆహారం అందించేవారని చెప్పాడు. ఈ రోజు వారెవరిగురించీ ఎవరూ మాట్లాడుకోరు. ఫ్రెంచివారినుండి ఈ దేశం విమోచనం అవ్వటంలోని కొన్ని విస్మృత గాథలను, వ్యక్తులను పుస్తకరూపంలోకి తేవాలని భావించాను. అలా 2007 లో “యానాం విమోచనోద్యమం” అనే పుస్తకాన్ని రచించాను. ఇది నా మొదటి పుస్తకం. ఈ పుస్తకంలో 1954 లో ఫ్రెంచివారికి వ్యతిరేకంగా యానాంలో జరిగిన ఉద్యమవిశేషాలు, దానిలో పాల్గొన్న యానాం స్థానికుల వివరాలు, అప్పటి రాజకీయ, సాంఘిక అంశాలు, ఛాయాచిత్రాలు, వార్తా కథనాలను పొందుపరచాను. అప్పటికి చాన్నాళ్ళుగా పత్రికలలో కవితలు వస్తున్నప్పటికీ మొదటగా చరిత్ర రచన పుస్తకరూపంగా తేవటం వెనుక నేపథ్యమిది.</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj5VTuiMxoVBtotj9Rx1qSiFIhCRQ5gwqY11u6peNHutg_0LgaTzbA60B7sQ7dHDWRsPWJ1aUlSO0freWCVy_c6who1Q61W9UW3O1Qeyp9gLkPHjPK7nCZXlIlPLoLgS9FhbWIW9xvFe2z3c_4wr52HIwnQPnBcPoB1o7VKTISyCtQC6qU04nj5wjzus3M" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img alt="" data-original-height="261" data-original-width="500" height="209" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj5VTuiMxoVBtotj9Rx1qSiFIhCRQ5gwqY11u6peNHutg_0LgaTzbA60B7sQ7dHDWRsPWJ1aUlSO0freWCVy_c6who1Q61W9UW3O1Qeyp9gLkPHjPK7nCZXlIlPLoLgS9FhbWIW9xvFe2z3c_4wr52HIwnQPnBcPoB1o7VKTISyCtQC6qU04nj5wjzus3M=w400-h209" width="400" /></a><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మానాన్నగారు స్వయంగా కవి, నాటక రచయిత. వారు “ఫ్రెంచి యానాం చరిత్ర” పుస్తకాన్ని రాయాలని భావించేవారు. అది కార్యరూపం దాల్చకుండానే 2004 లో గతించారు. వారి స్ఫూర్తితో 2011 లో “ఫ్రెంచిపాలనలో యానాం” అనే పుస్తకాన్ని రచించాను. gallica.bnf.fr అనే వెబ్ సైటునుండి యానానికి సంబంధించిన కొన్ని వందల ఫ్రెంచి డాక్యుమెంట్లను గూగుల్ ట్రాన్స్ లేటర్ ద్వారా ఇంగ్లీషులోకి మార్చి, వాటిని మరలా తెలుగులోకి అనువదించుకొని ఆ రచన చేసాను. అది నా రెండవ చరిత్రపుస్తకం.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">నేను పుట్టిన ఊరు పట్ల ప్రేమ, జన్మనిచ్చిన తండ్రిపట్ల అభిమానమే నాకు చరిత్ర అధ్యయనం పట్ల ఆసక్తి కలిగేలా చేసాయని భావిస్తాను.</div><div style="text-align: justify;">.</div><b><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #2b00fe;">2. తూర్పు గోదావరిజిల్లా, ప్రాచీనపట్టణాలు అన్న అంశంపై పుస్తకం రాయాలన్న ఆలోచన ఎలాకలిగింది?</span></b></div></b></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe; font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">జ. 2020 లో నేను “మెకంజీ కైఫియ్యతులు తూర్పుగోదావరి జిల్లా” పుస్తకాన్ని రాసాను. తూర్పుగోదావరి జిల్లా నుండి కాలిన్ మెకంజీ సేకరించిన పది గ్రామాల చరిత్రకు సంబంధించిన పుస్తకమిది. మెకంజీ కైఫియ్యతులు అనేవి స్థానికులు తాటియాకులపై వ్రాసుకొని శతాబ్దాలపాటు భద్రపరచుకొన్న చరిత్ర. వీటిలో ప్రజల విశ్వాసాలు, సంప్రదాయాలు, సంస్కృతులు, చరిత్రా అన్నీ మిళితమైపోయి ఉంటాయి. వీటిలోని విషయాలను ప్రధానస్రవంతి చరిత్రతో అనుసంధానించటానికి ప్రయత్నించాను. </div></div><div><div style="text-align: justify;">ఈ ప్రయత్నంలో తూర్పుగోదావరి జిల్లా చరిత్రకు సంబంధించిన అనేక పుస్తకాలను విస్తృతంగా అధ్యయనం చేసి రాసుకొన్న నోట్సు కైఫియ్యతుల పరిధి దాటిపోయింది. చెప్పాల్సిన విషయాలు మెకంజీ కైఫియ్యతులు పుస్తకంలో చెప్పలేకపోయానన్న వెలితి నన్ను వెంటాడేది. ఆ సమయంలో ఆదిరాజు వీరభద్రరావు గారు రచించిన ప్రాచీనాంధ్రనగరములు అనే పుస్తకం చూసాను. దీనిలో కొలనుపాక, గోలకొండ, అలంపురము, వరంగల్లు లాంటి కొన్ని తెలంగాణ నగరముల చరిత్రను చాలా ఆసక్తికరంగా చెప్పారు. అదే ఒరవడిలో “తూర్పుగోదావరి జిల్లా ప్రాచీన పట్టణాలు” పుస్తకం రాయాలన్న తలంపు కలిగింది. ఆ విధంగా చారిత్రిక ప్రాధాన్యత కలిగిన వివిధ పట్టణాల చరిత్రను భిన్నకోణాలలోంచి ఆవిష్కరించటానికి ప్రయత్నించాను.</div><div style="text-align: justify;">.</div><b><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #2b00fe;">3. ఈ పుస్తకం రాసేందుకు సమాచార సేకరణ ఎలా చేశారు? మీరు ఎదుర్కొన్న ఇబ్బందులు, సహాయ సహకారాల గురించి చెప్పండి.</span></b></div></b></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe; font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">జ. ఈ రోజు సమాచారం అపరిమితంగా లభిస్తోంది. అర్చైవ్.ఆర్గ్ లాంటి వెబ్ సైట్లలో ఒక్క క్లిక్ తో వేల పేజీల సంబంధిత సమాచారం మనముందుంటుంది. దాన్ని సమన్వయపరచుకొని ఎలా వ్యాఖ్యానించాలి అనేది చాలా సార్లు ప్రధాన ఇబ్బంది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఈ విషయంలో ప్రముఖ చరిత్రకారులు, విశ్రాంత ఆచార్యులు, కీర్తిశేషులు శ్రీ కూచిభొట్ల కామేశ్వరరావు గారు ఇచ్చిన సలహాలు, సూచనలు ఎంతో విలువైనవి. ఒక్కో చాప్టరు రాసేముందు నేను ఇలా రాద్దామనుకొంటున్నాను అని నా స్కీమ్ వారి తో చర్చించేవాడిని. ఆయన కొన్ని సూచనలు చేసేవారు. లేదా ఏవైనా ఖాళీలుంటే చెప్పేవారు. ఉదాహరణకు- బిక్కవోలు ఊరిలో ఉన్న ఆలయసంపద గురించి చెబుతూ "అపురూప" అనే పదాన్ని వాడినందుకు.....ఎందుకు అపురూపం అనుకొంటున్నావు, వాస్తు పరంగానా, నిర్మాణ పరంగానా, వివిధ రాజులు నిర్మాణశైలుల పరంగానా ఆ తేడాలు చెప్పమని సూచించారు. వారి నిశిత గమనింపు అది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఈ పుస్తకంలో వచ్చే కొన్ని పద్యాలు, శాసనవాక్యాలకు శ్రీ మధునాపంతుల సత్యనారాయణమూర్తి, శ్రీ రామకృష్ణ శ్రీవత్సలు తాత్పర్యసహిత వ్యాఖ్యానాలు చెప్పారు.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ద్రాక్షారామ శాసనాలపై కొన్ని అరుదైన పిడిఎఫ్ లను ఆంధ్రభారతి రూపకర్త శ్రీ వాడపల్లి శేషతల్పశాయి అందించారు. ఈ పుస్తకరచనలో వారి సహకారం మరువరానిది.</div><div style="text-align: justify;">.</div><b><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #2b00fe;">4. మీరు శిక్షణ పొందిన చరిత్ర పరిశోధకులు కారు. కేవలం ఆసక్తివల్ల చరిత్రను అధ్యయనం చేస్తున్నవారు. మీకు చారిత్రిక అంశాల ఆధారంగా వ్యాసాలు రాసేటప్పుడు మీ రచనల ప్రామాణికతను, అర్హతను ఎవరూ ప్రశ్నించకుండా ఎలాంటి జాగ్రత్తలు తీసుకుంటారు. అలా ప్రశ్నించేవారికి మీ సమాధానం ఏమిటి?</span></b></div></b></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">జ. ఔను. నేను ఔత్సాహిక చరిత్రకారుడినే తప్ప శిక్షణపొందినవాడిని కాదు. నాకు అల్టర్నేటివ్ పాయింట్ ఆఫ్ వ్యూల పట్ల ఆసక్తి ఎక్కువ. వాటిగురించి భిన్న వాదనలను చదువుతాను. వాటినుంచి నాదైన అవగాహనను ఏర్పరచుకొని దానిని వ్యాసాలుగా రాయటానికి ప్రయత్నిస్తాను. నా వాదనను సమర్ధించే ఉటంకింపులకు సంబంధించిన రిఫరెన్సులను ఎక్కడికక్కడ పేజినంబర్లతో సహా ఇస్తాను. తద్వారా చదివే పాఠకునికి తాను ప్రామాణిక రచనను చదువుతున్న భావన కలుగుతుంది. రచనపై విశ్వాసం ఏర్పడుతుందని అనుకొంటాను. ప్రాచీనపట్టణాలు పుస్తకంలో ఏదైనా శాసనాన్ని ఉటకించవలసి వచ్చినపుడు దాని నంబరు మాత్రమే కాక చాలాచోట్ల సంబంధిత శాసన వాక్యాన్ని కూడా ఇవ్వటం జరిగింది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఎన్ని జాగ్రత్తలు తీసుకొన్నా కొందరు నా రచనలతో విభేదించవచ్చు. ప్రశ్నించవచ్చు. కొన్ని సందర్భాలలో నన్ను దూషించవచ్చు కూడా. అదంతా దృక్ఫథాల మధ్య వైరుధ్యమే తప్ప నా వైఫల్యమో లేక వారి అహంకారమనో భావించను.</div><div style="text-align: justify;">.</div><b><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #2b00fe;">5. ప్రస్తుతం చరిత్ర విశ్లేషణలో సత్యం కన్నా దృక్పథం ప్రాధాన్యం వహిస్తోంది. ఒక వ్యక్తి రచనను అంచనా వేయటంలో కూడా దృక్పథమే ప్రాధాన్యం. అలాంటి పరిస్థితిలో అందరికీ ఆమోదయోగ్యంగా చరిత్ర రచనలు ఎలా చేస్తున్నారు?</span></b></div></b></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe; font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">జ. చరిత్రకు సంబంధించి మనం సత్యానికి ఎంతదగ్గరగా వెళ్ళగలము అనేదే తప్ప పూర్తి సత్యాన్ని చేరుకోలేమని భావిస్తాను.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">నేడు చరిత్రను మూడు కోణాలలో అధ్యయనం చేస్తున్నారు</div><div style="text-align: justify;">1. చరిత్రను స్థలము, కాలము, అక్కడి ప్రజల సంస్కృతులను దృష్టిలో ఉంచుకొని చూడటం</div><div style="text-align: justify;">2. చారిత్రిక దస్తావేజులను ఆ దేశ స్మృతులుగా గుర్తించటం</div><div style="text-align: justify;">3. వివిధ శాస్త్రాల పరస్పర సహకారం అందించుకొని చరిత్రను నిర్మించటం</div><div style="text-align: justify;">పై మూడు కోణాలలోంచి చరిత్రకారులు నెరేటివ్స్ ను నిర్మిస్తున్నారు. చరిత్రలో జరిగిన వివిధ సంఘటనల ద్వారా మానవజాతి గమనం ఇలా నడిచింది అని చెప్పే కథనాలను హిస్టారికల్ నెరేటివ్స్ అంటున్నారు. స్థానిక కథనాలు, జాతీయ అంతర్జాతీయ సంఘటనలతో సంబంధాలను కలిగి ఉంటాయి. వాటిని గుర్తించగలిగినప్పుడే సరైన స్థానిక చరిత్రను నిర్మించగలం. ఇది ఒక రకంగా Civil History of Mankind. దీనిలో ఆధారాలను సేకరించటం ఒక ఎత్తు అయితే వాటిని విశ్లేషించటం మరొక ఎత్తు. ఈ విశ్లేషణలో దృక్ఫథాల పాత్రను విస్మరించలేం.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">మనం ఎవరి పక్షాన ఉండి వ్రాస్తున్నామనేది చాలా సందర్భాలలో అత్యంత కీలకంగా మారుతుంది. బౌద్ధుల కళ్ళతో చరిత్రను చూసినపుడు హిందువులు చెడ్డగాను, హిందువుల కళ్ళతో చూసినపుడు ముస్లిములు విధ్వంసకులుగాను, అట్టడుగు వర్గాల తరపున చరిత్రరాసేటపుడు అగ్రవర్ణాలవారందరూ పీడకులుగాను చెప్పటం సహజం. కానీ చరిత్రలో భిన్న సమూహాలు రాసులుపోసినట్లు నలుపుతెలుపులుగా విడిపోయి ఉండరు. అందరినీ ఒకే శక్తి నడిపించదు. అనేక nuances ఉంటాయి. వాటిని గుర్తించగలగాలి. అన్ని దృక్ఫథాలను ఆకళింపుచేసుకొని చరిత్రరచన చేయటం చరిత్రకారుని నైతికబాధ్యత అనుకొంటాను.</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అందరకూ ఆమోదయోగ్యమైన చరిత్ర రచన చేయటం అనేది కష్టం ఈ రోజుల్లో. ఈ పుస్తకంలో కూడా ఒక చోట- బుద్ధుని దేహ అవశేషాలపై బౌద్ధ స్తూపాలు నిర్మించటం అనే ఆచారం శక్తిపీఠాలకు ప్రేరణ అయి ఉండవచ్చు అన్నందుకు నా మిత్రుడొకరు తీవ్రంగా విభేధించాడు. హిందూ ఆలయాల విధ్వంసం యుద్ధోన్మాదంతో చేసినదే తప్ప మతోన్మాదం కాదని అన్నందుకు నన్ను చాలామంది ఆక్షేపించారు.</div><div style="text-align: justify;">.</div><b><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: #2b00fe;">6. ఈ పుస్తక రచనలో ఏ పట్టణానికి సంబంధించిన వివరాల సేకరణకోసం చాలా కష్టపడాల్సివచ్చింది? అలాగే, ఈ పుస్తకంలో ఏ అధ్యాయం మీకు అన్నిటికన్నా ఎక్కువగా నచ్చింది? ఎందుకు?</span></b></div></b></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe; font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">జ. రెండు ప్రశ్నలకూ సమాధానం పిఠాపురం. నిజానికి ఈ పట్టణానికి సంబంధించి విస్తారమైన సమాచారం అందుబాటులో ఉంది. కానీ దాన్ని ఎలా సమన్వయపరచాలో తెలిసేది కాదు. అంతటి డేటాని ఆర్గనైజ్ చేసి చదివించే వచనంగా మార్చే ఆ “దారం” ఎదో దొరక్క చాలా కాలం ఇబ్బందిపడ్డాను. ప్రాచీన, మధ్యయుగ, ఆధునిక అంటూ మూడు దశలుగా విభజించి చూడమని శ్రీ కామేశ్వరరావు గారు సూచించారు. దానితో రకరకాలుగా ఉన్న సమాచారం మూడు ముక్కలుగా విడిపోవటంతో వ్యాసానికి చక్కటి శిల్పం ఏర్పడింది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">పిఠాపురం వ్యాసంలో హుయాన్ త్సాంగ్ పిఠాపురాన్ని సందర్శించి ఉండవచ్చునని ప్రతిపాదించాను. అలా జరిగిఉండటానికి గల సంభావ్యతను తార్కికంగా చెప్పటానికి ప్రయత్నించాను.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">బోధగయవద్ద ఉన్న కుక్కుటపాదగిరి, మానపుర అనేచోట ఉండిన పిష్టపురిక దేవి ఆలయం లాంటివి పిఠాపుర చరిత్రకు చక్కని జోడింపు అని భావిస్తాను.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఇవేకాక ఈ పుస్తకంలో ప్రస్తావించిన గుణగవిజయాదిత్యుని చారిత్రిక స్థానం, బిక్కవోలు ఆలయ శిల్పసంపద, కోరంగి సాంస్కృతిక విషయాలు లాంటివి తూర్పుగోదావరి జిల్లా చరిత్రలో విశిష్టమైన అంశాలు అని తలుస్తాను.</div><div style="text-align: justify;">.</div><span style="color: #2b00fe;"><div style="text-align: justify;"><b>7. తెలుగులో ఇటీవలి కాలంలో శిక్షణ పొందిన చరిత్ర పరిశోధకులకన్నా ఆసక్తితో చరిత్ర గురించి తెలుసుకుని రచనలు చేసేవారే అధికంగా కనిపిస్తున్నారు. ఇందుకు కారణం ఏమిటి? ఇలాంటి వారు చేసే విశ్లేషణలు, తీర్మానాలను ఎంతవరకు ప్రామాణికంగా పరిగనించవచ్చు?</b></div></span></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #2b00fe; font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">జ. చరిత్ర అధ్యయనం ఉపాధిని ఇచ్చేదిగా లేకపోవటంవల్ల శిక్షణ పొందిన చరిత్ర పరిశోధకులుఉండటం లేదు నేడు. కళాశాల స్థాయిలో చరిత్రను ప్రధాన సబ్జెక్టుగా తీసుకొని చదివేవారే మృగ్యం. ఏదో పోటీ పరీక్షలకోసం కొన్ని తారీఖులు, దస్తావేజులు గుర్తుపెట్టుకొంటున్నారు. అంతవరకే చరిత్ర ప్రాసంగిత.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">మీరన్నట్లు ఆసక్తితో చరిత్రగురించి తెలుసుకొని రచనలు చేసేవారే అధికం. చరిత్రరచనలను ప్రోత్సహించి అవార్డులను ప్రకటించే సంస్థలు కూడా తెలుగునాట లేవు.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఏంతో కఠోరశ్రమ ఉంటే తప్ప ఒక చరిత్ర వ్యాసం రాయలేం. ఎన్నో పుస్తకాలు పరిశీలిస్తే తప్ప ఒక నూతన ప్రతిపాదన చేయలేం. అలాంటి వాటి ప్రామాణికత పక్కనపెడితే కనీసం పరామర్శ చేసేవాడే కరువయ్యారు.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">విదేశాలలో అనేక యూనివర్సిటీలు చరిత్రకారులకు గ్రాంటులిచ్చి పుస్తకాలు రాయించుకొంటాయి. ఉదాహరణకు Wendy Doniger చికాగో యూనివెర్సిటీ, Sheldon Pollock కొలంబియా యూనివర్సిటీ, David Shulman, హెబ్రూ యూనివెర్సిటీ, Audrey Truschke, Rutgers University, Jennifer Howes, లండన్ యూనివెర్సిటీ, Cynthia Talbot, Oxford University – లాంటి సమకాలీన ఇండాలజిస్టులు ఆయా యూనివర్సిటీల ఆర్ధిక సహాయంతో భారతదేశ చరిత్రకు సంబంధించి ఎన్నో విలువైన పుస్తకాలు వెలువరించారు. చరిత్ర రచన అనేది వారికి ఒక జీవితకాల శ్రమ. ఒక మెరుగైన ఉద్యోగం. ఇక్కడ మాత్రం అదొక థాంక్ లెస్ జాబ్.</div><div style="text-align: justify;">పాలకులు మాత్రం తమ రాజకీయావసరాలకు తగినట్లు చరిత్రను మార్చిరాసుకోవటం సమకాలీన విషాదం.</div><div style="text-align: justify;">.</div><span style="color: #2b00fe;"><div style="text-align: justify;"><b>8. మీ భవిష్యత్తులో మీ రచనల ప్రణాళికలేమిటి?</b></div></span></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><span style="color: #2b00fe;"><div style="text-align: justify;"><span style="font-weight: 700;"><br /></span></div></span><div style="text-align: justify;">జ. ప్రస్తుతం ప్రముఖ మళయాలీ కవి శ్రీ కె. సచ్చిదానందన్ కవిత్వానువాదాలను పుస్తకరూపంలో తెచ్చే ప్రయత్నంలో ఉన్నాను. డిటిపి లో ఉంది. ఇక చరిత్రకు సంబంధించి దశాబ్దకాలంగా భిన్న చారిత్రిక అంశాలపై రాసిన వ్యాసాలను సంపుటిగా తీసుకొని వద్దామనుకొంటున్నాను. అదికాక ప్రాకృత కవిత్వం లోని చారిత్రిక అంశాలను విశ్లేషిస్తూ వ్రాసిన వ్యాసాలను విస్తరించి పుస్తకంగా తీసుకురావాలని ఉంది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">(నా ముద్రిత, అముద్రిత పుస్తకాలనన్నింటి కామెంటులో ఇచ్చిన ఆర్చైవ్ ఆర్గ్ లింకు నుండి డౌన్ లోడ్ చేసుకొనవచ్చును)</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://archive.org/details/@bolloju_baba"><span style="font-size: large;">https://archive.org/details/@bolloju_baba</span></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;">భవదీయుడు</div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div></div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-62818492240752206802023-09-19T09:23:00.004+05:302023-09-19T09:23:21.525+05:30 కుమ్మరి - The Potter by Mei Yaochen<br />.<br />ఇంటిముందు గుట్టగావేసిన <br />మట్టి మొత్తం ఖాళీ అయిపోయింది<br />తన ఇంటికొరకు ఒక్క పెంకు కూడా లేదు<br />మట్టిని ఒక్కసారైనా వేళ్ళతో తాకని వారు<br />చేపపొలుసుల లాంటి అందమైన పెంకులు కప్పిన <br />ఎత్తైన ఇళ్లలో నివసిస్తారు.<br />MEI YAOCHEN (1002.-1060) <br />.<br />జీవనవాస్తవికతను కవిత్వంలో పలికించిన చీనా కవి. “Today as in ancient times, it's hard to write a simple poem" అనే ఇతని వాక్యం వెయ్యేళ్ల తరువాత కూడా ప్రామాణికమైనదే. <br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబాBolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-61345534203545837592023-09-16T23:51:00.010+05:302023-09-16T23:51:56.233+05:30 గోపాల్ పరిశోధన గొప్ప కాన్క....<div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఆప్తులు మరణించినపుడు కవులు తమకు వారితో ఉన్న అనుబంధాలను, జ్ఞాపకాలను నెమరువేసుకొంటు రాసే కవితలను స్మృతి కవితలు అంటారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;">ప్రముఖ కవి, విమర్శకుడు డా. సుంకర గోపాల్ తన డాక్టరేట్ గ్రంధాన్ని "వచన కవిత్వంలో స్మృతి" పేరుతో పుస్తకంగా తీసుకొని వచ్చారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఏదైనా సిద్ధాంతవ్యాసం వెర్టికల్ అధ్యయనం కాక హారిజాంటల్ అధ్యయనంతో ఉన్నప్పుడు ఎక్కువ ఆసక్తి కలిగిస్తుంది. డా.గోపాల్ సిద్ధాంత గ్రంధం హారిజాంటల్ అధ్యయనం. ఈ పుస్తక రచన కొరకు 163 కవిత్వ సంపుటాలు, 22 కవిత్వ సంకలనాలు, 12 స్మృతి సంచికలు, 17 మాసపత్రికలు, 7 పరిశోధనా గ్రంథాలు సంప్రదించారంటే ఇది ఎంత విస్త్రుతమైన అధ్యయనమో అర్ధం చేసుకొనవచ్చును.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">దీనిలో 230 మంది కవులు రాసిన సుమారు ఆరువందలకు పైన వివిధ స్మృతి కవితలను ఉటంకించారు. చాలా లోతైన పరిశోధన.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఈ స్మృతి కవితలను- కుటుంబసభ్యుల స్మృతి, ఆత్మీయుల స్మృతి, కళారంగం, సామాజిక రంగం, రాజకీయరంగం, మరలా ఒక్కోదానిలో ఏడెనిమిది విభాగాలు అంటూ ఇన్ని రకాలుగా వర్గీకరించవచ్చా అనేది ఆశ్చర్యం కలిగిస్తుంది. నిజాయితీతో, ఎంతో శ్రమించి చేసిన పని ఇది.</div><div style="text-align: justify;">తెలుగు సాహిత్యంలో డాక్టరేట్ గ్రంధాలు పుస్తకాలుగా వచ్చినవాటిలో సినారె "ఆధునికాంధ్ర కవిత్వము-సంప్రదాయములు ప్రయోగములు" చిరస్థాయిగా నిలిచిపోయింది.</div><div style="text-align: justify;">ఇటీవలి కాలంలో అదే స్థాయిలో కొని దాచుకోదగినది డా. సుంకర గోపాల్ రచించిన ""వచన కవిత్వంలో స్మృతి" గ్రంధం. ఎందుకంటే దీనిలో గత యాభై అరవై సంవత్సరాలలో తెలుగు వచన కవిత్వంలో వచ్చిన స్మృతి కవితలన్నీ దాదాపు కొలువుతీరినట్లే .</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఈ పరిశోధనకు ఆచార్య డా. మేడిపల్లి రవి కుమార్ పర్యవేక్షణ వహించారు.</div><div style="text-align: justify;">డా. సుంకర గోపాల్ కు అభినందనలు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">****</div><div style="text-align: justify;">ఈ పుస్తకంలోని అన్ని వాక్యాలనూ ఊరడించే వాక్యమిది.</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">అంతే కదా!</div><div style="text-align: justify;">మృత్యువుతో యుద్ధం చేసి</div><div style="text-align: justify;">ఎవరు మాత్రం గెలవ గలరు</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">(అనుపమ, బండ్ల మాధవరావు)</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">పుస్తకము లభించు చోటు: 9492638547</div><div style="text-align: justify;">వెల : 400/-</div><div style="text-align: justify;">ఆసక్తి కలిగిన వాళ్ళు</div><div style="text-align: justify;">9492638547 నెంబర్ కి 400/- ఫోన్ పే చేసి</div><div style="text-align: justify;">చిరునామా పంపితే పోస్ట్ చేస్తారు.</div><div style="text-align: justify;">Facebook ID <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100008754786369&__cft__[0]=AZVotD8MXlB6geBzGBOuh1rYj1byVJ6vha1m7GgyJ4KNwEg2MT47qzq5E6jLlCFPAR-aZNW3rNW6ME6PfEzGdjRrr5LAqO2cOZqnPK9S8bd1Koc71rSkPbSSFXUahY9h_favAZ5oN61eNyTVf8LaRDnBiP71LhAAYRhF0AX7djp5JWYsJd7QAkG9TeA0MPVRLmU&__tn__=-]K-R">Gopal Sunkara</a></div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-33068556271868963592023-09-16T23:50:00.006+05:302023-09-16T23:50:31.404+05:30ప్రేమగీతం - Love Poem by Guan Daosheng (1262–1319)<br /><br /><br />మనిద్దరి మధ్య<br />గాఢమైన ప్రేమ<br />నిప్పులా జ్వలించే ప్రేమ<br />మట్టిముద్దను తీసుకొని<br />ఒక నువ్వుగా<br />ఒక నేనుగా<br />మలుచుతాను<br />అపుడు వాటిని పగులగొట్టి <br />కొంచెం నీటితో కలిపి పిసికి మరలా <br />ఒక నువ్వుగా<br />ఒక నేనుగా చేస్తాను<div><br />నా లో నువ్వున్నావు<br />నీ లో నేనున్నాను</div><div><br />బతుకులో నీ దుప్పటిని <br />చావులో నీ మట్టిని పంచుకొంటాను<br />.<br />Source: Guan Daosheng (1262–1319). చైనా కవయిత్రి, చిత్రకారిణి, ప్రభుత్వ అధికారి<br />అనువాదం: బొల్లోజు బాబా</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-48774110993188043442023-09-08T23:04:00.004+05:302023-11-15T21:26:02.659+05:30 అయోతీ థాస్ - దక్షిణభారత దళిత మేధావి<div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>అయోతీ థాస్ ( C. Iyothee Thass , 20 మే 1845 - 5 మే 1914) దక్షిణ భారతదేశంలోని మొదటి కుల వ్యతిరేక కార్యకర్త, తమిళ పండితుడు, సిద్ధ వైద్యుడు. ద్రావిడ ఉద్యమానికి మార్గదర్శకులలో ఒకరు. ఆది ద్రావిడ నేపథ్యం నుండి వచ్చిన ఈయన 19వ శతాబ్దం చివరలో ఆదిద్రావిడ ప్రజల అభ్యున్నతి కోసం రాజకీయాలు, మతం మరియు సాహిత్య రంగాలలో కృషిచేసారు. బౌద్ధమతంలోకి మారిన వీరు- పరయ్యల (మాలల) అసలు మతం బౌద్ధమని, అందువల్ల వారుకూడా బౌద్ధమతంలోకి మారాలని ఉద్భోదించారు. 1891లో అయోతీ థాస్, రెట్టమలై శ్రీనివాసన్ అనే మరొక సంఘసంస్కర్తతో కలిసి “కులరహిత ద్రవిడ మహా జనసభ” స్థాపించారు. C. Iyothee Thass అనేది C. Ayodhya Dasa, C. Ayotthyadasa Pandithar వంటి తమిళ పేర్లకు ఇంగ్లీషు స్పెల్లింగు.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span>అయోతీ థాస్ ఉన్నత విద్యావంతులైన కుటుంబంలో జన్మించారు. వీరి తాత, బట్లర్ కాంతప్పన్. తన కుటుంబం తరతరాలుగా భద్రపరచుకొంటూ వస్తున్న తిరుక్కురళ్ రచనను కాంతప్పన్, Francis Whyte Ellis అనే బ్రిటిష్ ఆఫీసరుకు అందించాడు. దానివిలువ గ్రహించిన ఎల్లిస్ దొర వాటిని ఇంగ్లీషులోకి అనువదించి ప్రపంచానికి పరిచయం చేసాడు. అలా తమిళుల సాంస్కృతిక సంపదైన తిరుక్కురళ్ వెలుగు చూసింది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000; font-size: medium;"><b>బాల్యం</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span> <span> </span><span> </span></span>అయోతీ థాస్ 20 మే 1845 న చెన్నైలో జన్మించారు. తరువాత తన తండ్రి ఉద్యోగం కారణంగా నీలగిరికి వలస వెళ్ళారు. వీరి కుటుంబం వైష్ణవాన్ని పాటించేది. అయోతీ థాస్ కు తల్లిదండ్రులు పెట్టిన పేరు కథవరాయన్.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>అయోధ్య దాసర్ పండిట్ (1836-1900) అనే ఆచార్యుని వద్ద ఇతను తమిళం, ఇంగ్లీష్, పాళీభాషలు, తత్వశాస్త్రం, సిద్ధ వైద్యం లను నేర్చుకొన్నారు. తనకు జ్ఞానబుద్ధులునేర్పి జీవికను ఏర్పరచిన గురువుపై గౌరవంతో తన కథవరాయన్ పేరును అయోధ్య దాసర్గా మార్చుకున్నాడు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000; font-size: medium;"><b>మత దృక్ఫథం</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>పాతిక సంవత్సరాల వయస్సులో, అయోతీ థాస్ నీలగిరి కొండలపై నివసించే అణగారిన ప్రజలైన తోడర్లను సమీకరించాడు. 1870 లలో “అద్వైతానంద సభ” ని స్థాపించాడు. వీరి కుటుంబం వైష్ణవ సంప్రదాయాలను అనుసరించేది. ఆ కారణంగా తన కుమారులకు మాధవరాయ, పట్టాభిరామన్, జానకి రామన్, రాజారామ్ అని పేర్లు పెట్టి, బౌద్ధమతాన్ని స్వీకరించిన తర్వాత పుట్టిన తన కుమార్తెలకు అంబికాదేవి, మాయాదేవి అని పేర్లు పెట్టాడు.</div><div style="text-align: justify;">వైష్ణవసంప్రదాయంతో మమేకమయినప్పటికీ, ఈయన ఆలోచనలు- ఆస్తికత్వం, ఆచారవ్యవహారాలు, బ్రాహ్మణ ఆధిపత్యం, మరియు మతపరమైన పెత్తందారీ పోకడలు-లాంటి అంశాలనుంచి హేతుబద్దమైన విముక్తి కొరకు అన్వేషణ చేసేవి. ఈ వెతుకులాట ఇతనిలో సొంత ఆలోచనలు, సొంత భావజాలం ఏర్పడటానికి దోహదపడింది.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>19వ శతాబ్దం చివరలో బ్రహ్మసమాజం, ఆర్యసమాజం లాంటి సంస్థల ద్వారా హిందూమతం పునరుద్ధరణ జరగసాగింది. 1861 నుండి 1891 వరకు, క్రైస్తవులు, ముస్లిములు మినహా మిగిలిన అందరూ హిందూ లేబుల్ తో హిందువులులో బలవంతంగా చేర్చబడ్డారు.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>అయోతీ థాస్ వైష్ణవ సంప్రదాయానికి మద్దతు ఇచ్చారు కానీ “హిందూ” యొక్క గుర్తింపును అంగీకరించడానికి నిరాకరించారు. “హిందూ” గుర్తింపును అంగీకరిస్తే “హిందూ” సమాజంలోని కుల నిర్మాణాన్ని అంగీకరించాలి. కుల హింసతో ఎన్నో బాధలు పడిన ఆదిద్రవిడ ప్రజలు హిందూ గుర్తింపును అంగీకరించకూడదని ఈయన భావించేవాడు. హిందూకి బదులుగా అయోతీ థాస్ ప్రత్యామ్నాయ హిందూయేతర గుర్తింపు కోసం వెతకడం ప్రారంభించాడు.</div><div style="text-align: justify;">తమిళనాట భక్తి రూపాల్లో “తమిళ శైవమతం” పునరుద్ధరణకు ప్రయత్నాలు జరిగాయి. ఇది కూడా ఒక రకంగా కులతత్వాన్ని వదులుకోలేదు. “తమిళ శైవిజం” బ్రాహ్మణ వ్యతిరేకత గురించి మాట్లాడుతుంది కానీ “కుల నిర్మూలన” గురించి ఏమీ మాట్లాడదు. ఆ కారణంగా అయోతీ థాస్ తమిళ శైవమతంలో చేరలేదు.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>అయోతీ థాస్ ప్రారంభించిన “కుల రహిత ద్రవిడ మహాజన సభ” తరపున ఉచిత విద్య, ఆలయ ప్రవేశం, బంజరు భూముల కేటాయింపు వంటి 10 డిమాండ్లతో కూడిన వినతి పత్రాన్ని భారత జాతీయ కాంగ్రెస్ పార్టీకి పంపగా అది 1891 జాతీయకాంగ్రేస్ పార్టీ 12 వ సమావేశంలో చర్చకు వచ్చింది కానీ ఆ డిమాండ్లు చివరికి నెరవేరలేదు.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>1884 లో ఎమ్. వీరరాఘవాచారియర్, జి. సుబ్రమనియ అయ్యర్, పి ఆనందాచార్లు Madras Mahajanasabha ను స్థాపించారు. ఇది భారతదేశంలో మొదటిసారిగా స్వపరిపాలన కావాలని తీర్మానించిన చారిత్రిక సంస్థ. కాంగ్రెస్ కు ప్రత్యామ్నాయంగా పనిచేసేది. 1892లో మద్రాసు మహా జనసభ నిర్వహించిన సమావేశంలో నీలగిరి జిల్లాకు ప్రాతినిధ్యం వహిస్తున్న అయోతీ థాస్ కాంగ్రెస్ పార్టీకి కు పైన సమర్పించిన 10 అభ్యర్థనలను తిరిగి వీరికి సమర్పించి- శివాలయాల్లోకి ప్రవేశించేందుకు అనుమతి కోరగా ఆ అభ్యర్ధనను మహాజనసభ నిర్వాహక సభ్యులు నిర్ధ్వంద్వంగా తిరస్కరించి అయోతీ థాస్ ను అవమానించారు.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span>ఈ అవమానం అయోతీ థాస్ లో అంతర్మధనానికి దారితీసింది. మనం ఎవరం? హిందువులమా? అట్లైతే మనపై కుల దూషణలు ఎందుకు చేస్తున్నారు? అంటూ తన జాతి అస్తిత్వం గురించి ప్రశ్నించుకొంటూ ఆ క్రమంలో, వేదాలు, హిందూ మతం, బ్రాహ్మణత్వం, ఆచారాలు మొదలైనవాటిని లోతుగా అధ్యయనం చేసాడు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000; font-size: medium;"><b>ఆది ద్రావిడుల అస్తిత్వ కార్యకలాపాలు</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span> <span> </span><span> </span><span> </span></span>1870వ దశకంలో, అయోతీ థాస్ నీలగిరిలోని తోడర్ మరియు ఇతర కొండ తెగలను ఏకం చేశాడు. 1875లో అద్వైతానంద సభను స్థాపించాడు. మద్రాసులో ఆది ద్రావిడుల కోసం వెసిలియన్ మిషన్ పాఠశాలను (Wesleyan Mission) నిర్వహిస్తున్న Rev. John Rathinam తో పరిచయం ఏర్పడింది. ఇతని సహాయంతో అయోతీ థాస్ 1885 లో ద్రవిడ పాండ్యన్ అనే వార్తా పత్రికను ప్రారంభించాడు.</div><div style="text-align: justify;"><span> <span> </span></span>1886 లో అయోతీ థాస్ "ఆది ద్రావిడులు "హిందువులు" కాదని భారతదేశచరిత్రలోనే అత్యంత విప్లవాత్మకమైన ప్రకటన" చేసాడు. ఆ తరువాత 1891లో ఇతను “ద్రవిడ మహాసభ”ను స్థాపించాడు 1891 జనాభా గణనలో ఆది ద్రావిడులు తమను తాము హిందువులుగా కాక "కుల రహిత తమిళులు"గా నమోదు చేసుకోవాలని కోరాడు. ఆనాటికి ఇద్ గొప్ప సాహసోపేతమైన వ్యాఖ్య.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>అప్పటి ఏకైక పార్టీ అయిన ఇండియన్ నేషనల్ కాంగ్రెస్ పార్టీ రెండు వర్గాలుగా ఉందని - ఒకటి ఉత్తర భారత కాంగ్రెస్, మరొకటి దక్షిణాది కాంగ్రెస్ అని, ఇది బ్రాహ్మణ కాంగ్రెస్ అని అయోతీ థాస్ విమర్శించేవారు. ఆమేరకు స్వీయఅస్తిత్వ స్పృహతో కాంగ్రెస్ పార్టీకి వ్యతిరేకంగా స్వతంత్రరాజకీయాన్ని ప్రారంభించాడు.</div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>ఆది ద్రావిడ ప్రజలను అణిచివేసేందుకు ఏర్పడిన సాంస్కృతిక మరియు మతపరమైన అడ్డంకులను తొలగించడం ద్వారా అణగారిన ప్రజలకు నిజమైన విముక్తి లభిస్తుందని; కుల, వర్ణాలను వ్యతిరేకించే బౌద్ధమతమే అందుకు తగినదని అయోతీ థాస్ విశ్వసించాడు. బౌద్ధమతం ఆది ద్రావిడుల అసలు మతం అని, ఆదిద్రావిడ విముక్తి మరియు సాధికారతకు ప్రతిరూపం బౌద్ధమతమేనని ప్రచారం చేసేవాడు. ఆది ద్రావిడులు రాజకీయంగా అధికారం సాధించాలని కోరుకొనేవాడు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000;"><b>బౌద్ధమత స్వీకరణ</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>అయోతీ థాస్ తన అనుచరులతో కలిసి థియొసాఫికల్ సొసైటీ వ్యవస్థాపకప్రెసిడెంట్ Colonel H. S. Olcott ను కలుసుకుని తాను బౌద్ధమతం స్వీకరించాలనే కోరికను వ్యక్తం చేశాడు. ఆల్కాట్ సహాయంతో, ఈయన శ్రీలంకకు వెళ్లి సింహళీ బౌద్ధ సన్యాసి సుమంగళ నాయక్ నుండి బౌద్ధదమ్మ దీక్షను స్వీకరించారు. అక్కడి నుండి తిరిగి వచ్చిన అయోతీ థాస్ 1898లో చెన్నైలో “శాక్య బౌద్ధ సంఘాన్ని” స్థాపించి దాని శాఖలను దక్షిణ భారతదేశం అంతటా విస్తరింపచేసాడు. ఈ Sakya Buddhist Society కాలక్రమేణా "Indian Buddhist Association " గా చరిత్రలో నిలిచిపోయింది.</div><div style="text-align: justify;"><b><br /></b></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000;"><b>ద్రావిడ రాజకీయాలకు మార్గదర్శకుడు</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span> </span>అయోతీ థాస్ 1885లో ద్రవిడ పాండియన్ను పత్రికను ప్రారంభించారు. క్రీ.శ. 1886లో హిందువులలో అంటరానివారందరూ కులరహిత ద్రావిడులని ప్రతిపాదించాడు. ఆ విధంగా ద్రావిడ భావజాలానికి ఆద్యుడిగా పేరు తెచ్చుకున్నాడు. అయోతీ థాస్ 1891లో ద్రావిడ మహాజన సభను స్థాపించి ద్రావిడ రాజకీయాలకు మార్గదర్శకుడుగా నిలిచారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000;"><b>రచనలు</b></span></div><div style="text-align: justify;">పండిట్ అయోతీ థాస్ సుమారు 25 పుస్తకాలు, 30 వ్యాసాల ధారావాహికలు, రాజకీయ వ్యాసాలు, ప్రశ్నలు మరియు సమాధానాలు వంటి కొన్ని వందల వ్యాసాలు రాశారు. ఆయన మరణానికి ఒక సంవత్సరం ముందు రాయడం ప్రారంభించిన తిరుక్కురల్ గ్రంథం ఆయన మరణంతో 55 అధ్యాయాలతో ముగిసింది. వారి రచనలలో కొన్ని ప్రముఖమైనవి</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">1. అంబికయ్యమ్మన్ కథ 2. ఇంద్ర జాతి చరిత్ర 3.ఇంద్ర దేశ బౌద్ధ పండుగ వివరాలు 4. శాక్య మహర్షి చరిత్ర 5. తిరుక్కురల్ దేవునికి శుభాకాంక్షలు 6.తిరువల్లువర్ చరిత్ర 7. నందన్ చరిత్ర 8. ఆధునిక కులాల్లో భయాందోళనలు 9. బుద్ధుడు రాత్రి మరియు పగలు లేని కాంతి 10. మురుగ భగవానుని చరిత్ర 11. వివాహ వివరణ 12. ప్రాచీన తమిళ భాష బుద్ధుడు ఆదివేదం 13. వేషబ్రాహ్మణ వేదాంత వివరణ</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="color: #990000;"><b>ముగింపు</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span> </span><span> </span>C. Iyothee Thass దక్షిణభారతదేశంలోని ద్రావిడ ప్రజల హక్కులను ఆత్మగౌరవాన్ని ప్రకటించి ద్రావిడ ఉద్యమానికి ఒక పితామహునిగా నిలిచిన దళిత మేథావి. వీరు మొదట పంచమర్ మహాజన సభను స్థాపించారు. ఇది పంచముల, పరయాల హక్కులకొరకు పోరాడిన మొదటి సంస్థ. తాను బౌద్ధంలోకి మారి ఇతర దళితసోదరులనుకూడా బౌద్ధంలోకి మారమని పిలుపు ఇచ్చిన ఆచరణవాది. తాను నడిపే తమిళన్ పత్రిక దళితులు తమ అభిప్రాయాలను వ్యక్తపరచడానికి అప్పట్లో చక్కని వేదికగా నిలిచింది. అయోతీ థాస్ తమిళనాట జరిగిన ద్రవిడ ఉద్యమానికి స్ఫూర్తిగా, భారతదేశంలో జరిగిన దళితఉద్యమాలకు ప్రేరణగా నిలిచారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiQi39nq70KsaMgCX7FYr7whcQBQyByZzpz0xh2GqzNkojvsJS4vQk1AqPZvFfZt9RyRUmyN34W5rLgMqH5hANVXDlWQCe2trxhNHWQSV5kdHtg3h0Ipb57HeTZULI2oEB2qtXEZ-JKA0hUNu5f7VIcwi6kDpthjZOQ4lp013HfJA1PAUikmNDgQH5r-FE" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1875" data-original-width="1438" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiQi39nq70KsaMgCX7FYr7whcQBQyByZzpz0xh2GqzNkojvsJS4vQk1AqPZvFfZt9RyRUmyN34W5rLgMqH5hANVXDlWQCe2trxhNHWQSV5kdHtg3h0Ipb57HeTZULI2oEB2qtXEZ-JKA0hUNu5f7VIcwi6kDpthjZOQ4lp013HfJA1PAUikmNDgQH5r-FE=w307-h400" width="307" /></a></div><br /><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">(ఉదయనిధి మారన్ సనాతన ధర్మం పై చేసిన కామెంటును సమర్ధిస్తూ సినీ దర్శకుడు పా రంజిత్ , సంఘ సంస్కర్త అయోతీ థాస్ పండితర్ పేరును ప్రస్తావించారు. ఎవరా అని వెతకగా నెట్ లో పై సమాచారం కనిపించింది. భారతదేశ దళితఉద్యమాలకు ఈయనజీవితము, పోరాటము తాత్వికపునాదులను అందించినట్లు అనిపించింది.</div><div style="text-align: justify;">పై వ్యాసానికి మూలం ఇంగ్లీషు, తమిళ వికీ పేజీలు ఇంకా కొన్ని ఇతర సైట్లు)</div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-83102968067587513322023-09-08T22:54:00.006+05:302023-09-08T22:54:42.520+05:30The Journey began.....<br /> My son, Basava Sridhar joined MBBS course.<div><br />The Journey began.....</div><div><br />Baba</div><div><br /></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhb0evLekkEL72gnhQZdm3Ohijokyl8XlN-mTdhJhzEILQhsZcZ_mzIBBhvSpHFfv60v-VRx7GRONbgOBhA4WzZWFhOKaQRwzfWevbXhqU0F3RkyZVetr1ToLWj8QydugWSflJygDR5h2eaE2Mr5OBCP_xS8JVfpdpEwxTC7RVvsZk10MhXPcx19CP2sss" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhb0evLekkEL72gnhQZdm3Ohijokyl8XlN-mTdhJhzEILQhsZcZ_mzIBBhvSpHFfv60v-VRx7GRONbgOBhA4WzZWFhOKaQRwzfWevbXhqU0F3RkyZVetr1ToLWj8QydugWSflJygDR5h2eaE2Mr5OBCP_xS8JVfpdpEwxTC7RVvsZk10MhXPcx19CP2sss=w480-h640" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhuzFootdNUtzX46QN2STXHP9BMW7VEW9sXsvTc5HYdm22KSbaTzApWI_NCoxb0JlHPdAMA49IW2_mbl78kR1urz3Nojya03mj5986qKXyVSwvYYSy9_V278LHor5zWfQ4LTNVmopyNDVCMuKepCDVj1Y4mRzxaSb5SmohGGSy-BFjP2nQe5B_l-bEZAdY" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1944" data-original-width="750" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhuzFootdNUtzX46QN2STXHP9BMW7VEW9sXsvTc5HYdm22KSbaTzApWI_NCoxb0JlHPdAMA49IW2_mbl78kR1urz3Nojya03mj5986qKXyVSwvYYSy9_V278LHor5zWfQ4LTNVmopyNDVCMuKepCDVj1Y4mRzxaSb5SmohGGSy-BFjP2nQe5B_l-bEZAdY=w248-h640" width="248" /></a></div><br /><br /></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-53669922625807499622023-08-31T21:24:00.003+05:302023-08-31T21:24:09.463+05:30కృప<br />ఈ ప్రపంచం నన్నేనాడూ <br />నిరాశపరచలేదు<br />నాకు అర్హమైనవి ఏవీ <br />నాకు ఇవ్వకుండా లేదు<div><br />కొన్ని సూర్యోదయాలు<br />ఇంకొన్ని కిలకిలారావాలు<br />గుర్తుండిపోయే ముద్దులు<br />మర్చిపోలేని స్నేహాలు<br />చెరువులో మౌనంగా కదిలే అలలు<br />ఏటిఒడ్డుపై గాలికి ఊగే రెల్లుపూలు<br />రాత్రిపూట నింగినుండి రాలే ఉల్కాపాతాలు<br />ఎండవేళ దొరికిన చెట్టునీడ<br />జాతరలో కనిపించిన పాత మొఖం<br />దారిమలుపులో నాకై నిరీక్షించిన నేత్రాలు<br />సొట్టబుగ్గల చిన్నారి నవ్వులు<br />నుదిటిపై చల్లని చేయి<br />గుండెలపై వెచ్చని శ్వాస<br />ఎన్నెన్ని ఆనందాలు!</div><div><br />ఈ ప్రపంచం <br />ఏనాడూ నా ఆత్మని, అస్తిత్వాన్ని <br />అమ్ముకోమని చెప్పలేదు</div><div><br />ఇంతటి అనిబద్ద ప్రేమ<br />కృపకాక మరేమిటి?</div><div><br /></div><div><br />బొల్లోజు బాబా</div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-66884748385646449852023-08-20T00:11:00.001+05:302023-09-08T23:13:30.410+05:30రాజరాజ నరేంద్ర పట్టాభిషేక సహస్రాబ్ది వేడుకల ఔచిత్యమేపాటి?<div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">రాజరాజ నరేంద్రుడు పట్టాభిషేకం జరుపుకొని 2023 ఆగస్టు 16 నాటికి వెయ్యేళ్ళు పూర్తయిన సందర్భంగా రాజరాజ నరేంద్ర పట్టాభిషేక సహస్రాబ్ది మహోత్సవాలను ఘనంగా నిర్వహించు కొంటున్నాము.</div><div style="text-align: justify;">ఈ సందర్భంగా, ఈ వేడుకలకు రాజరాజనరేంద్రుడు వంటి స్వయంగా ప్రకాశించలేని; ఒక్క యుద్ధంలోకూడా విజయం సాధించని; మేనమామ వెనుక నిలిస్తే తప్ప సింహాసనాన్ని నిలుపుకోలేకపోయిన వ్యక్తి అర్హుడేనా అనే ప్రశ్న ఉదయించక మానదు.</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: red;">1. రాజరాజ నరేంద్రుడిది ఒక సామంతరాజు స్థాయి</span></b></div><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: red;"><br /></span></b></div><div style="text-align: justify;">తూర్పుచాళుక్యరాజుల్లో రెండవ అమ్మరాజును (CE 945-970) అతని సోదరుడైన దనార్నవుడు రాష్ట్రకూటుల సహాయంతో CE970 లో చంపి వేంగిరాజ్యాన్ని హస్తగతం చేసుకొన్నాడు. ఈ దనార్నవుడిని తెలుగు చోడరాజైన జటాచోడభీముడు చంపి వేంగి సింహాసనాన్ని అధిష్టించి CE 971-999 వరకూ పాలించాడు. దనార్నవుడి కొడుకులైన శక్తివర్మ విమలాదిత్యులు కళింగకు పారిపోయారు. జటాచోడభీముడు కళింగనుకూడా జయించటంతో శక్తివర్మ, విమలాదిత్యులు తంజావూరులోని చోళచక్రవర్తి శరణుజొచ్చారు. వీరిరువురు చోళచక్రవర్తి సంరక్షణలో 27 సంవత్సరములు తంజావూరులోనే జీవించారు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">తూర్పుచాళుక్యవంశానికి చెందిన ఈ విమలాదిత్యుడు చోళచక్రవర్తి రాజరాజు కూతురు కుందవాయిని పెండ్లిచేసుకొన్నాడు. ఈ వివాహంతో చోళ చాళుక్య వంశాల మధ్య బంధానికి బీజంపడింది.</div><div style="text-align: justify;">చోళ చక్రవర్తి వేంగిరాజ్యంపై దండెత్తి జటాచోడభీముడిని సంహరించి వేంగి రాజ్యాన్ని సాధించి దానికి తన అల్లుడి అన్నగారైన శక్తివర్మను రాజుగా నియమించాడు. శక్తివర్మ CE 999-1011 వరకూ వేంగి రాజ్యాన్ని పాలించాడు. అప్పటినుంచి వేంగి రాజ్యం రాజకీయంగా, సాంస్కృతికంగా చోళుల ఆధీనంలోకి వెళిపోయింది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">శక్తివర్మ అనంతరం అతని తమ్ముడు విమలాదిత్యుడు వేంగి రాజయ్యాడు. ఈ విమలాదిత్యుని కొడుకే రాజరాజ నరేంద్రుడు. పశ్చిమచాళుక్యులు వేంగి రాజ్యంపై అనేకసార్లు దండెత్తినప్పుడు చోళ చక్రవర్తి వచ్చి వేంగి రాజ్యాన్ని కాపాడేవాడు</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">విమలాదిత్యుని మరణం(1019) తరువాత రాజరాజనరేంద్రుని సవతి తమ్ముడు విజయాదిత్యుడు వేంగినాక్రమించుకొన్నాడు. తన మేమమామ రాజేంద్రచోళుని సహాయంతో రాజరాజనరేంద్రుడు తిరిగి వేంగిరాజ్యాన్ని వశపరచుకొని CE 1022, ఆగస్టు 16న పట్టాభిషేకం చేసుకొన్నాడు. చోళచక్రవర్తి రాజేంద్రచోళుని కూతురు అమ్మంగదేవిని పెండ్లాడాడు. తొమ్మిదేండ్లు పరిపాలించాడు.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">CE 1031 లో విజయాదిత్యుడు తిరిగి వేంగినాక్రమించుకొని రాజరాజ నరేంద్రుని వేంగినుండి తరిమేసి నాలుగేండ్లు పాలించాడు. రాజరాజనరేంద్రుడు పిల్లనిచ్చిన మామ అయిన చోళచక్రవర్తి సహాయంతో తిరిగి వేంగిని సాధించుకొని తిరిగి CE 1035 లో రాజయ్యాడు.</div><div style="text-align: justify;">పశ్చిమ చాళుక్యు రాజైన మొదటి సోమేశ్వరుడు CE 1047 లో వేంగిని జయించాడు. తాను వేంగీపురవరేశ్వరుణ్ణని చెప్పుకొన్నాడు. 1051 వరకు రాజరాజనరేంద్రుడు చోళరాజ్యమైన తిరువాయూరులో తలదాచుకొన్నాడు. 1051, 1054 లలో పశ్చిమచాళుక్యులతో చోళులు చేసిన యుద్ధాలలో చోళసైన్యం తిరిగి వేంగిని సాధించటంలో విజయం పొందలేకపోయింది.</div><div style="text-align: justify;">పశ్ఛిమచాళుక్య సోమేశ్వరుని చేతిలో ఓడిపోయిన రాజరాజ నరేంద్రుడు గత్యంతరం లేక సమాధానపడి సోమేశ్వరుని సార్వభౌమత్వాన్ని అంగీకరించి పశ్చిమ చాళుక్య సామంతుగా CE1062 వరకూ ప్రశాంతంగా వేంగిని పాలించాడు.</div><div style="text-align: justify;">రాజరాజ నరేంద్రుని పాలన అంతా చోళ చక్రవర్తి దయాదాక్షిణ్యాలపై ఆధారపడి ఉండేది సొంత సామర్ధ్యం కనిపించదు. చోళరాజ్యానికి ఒక సామంతరాజ్యంగా వేంగిని దిగజార్చిన ఘనత రాజరాజనరేంద్రునిది.</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: red;">2. గుణగవిజయాదిత్యుడు నిజమైన ఆంధ్రతేజం</span></b></div><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: red;"><br /></span></b></div><div style="text-align: justify;">గుణగవిజయాదిత్యుడు కలివిష్ణువర్ధనుడి కొడుకు. ఇతను తూర్పుచాళుక్యరాజులలో సుదీర్ఘకాలం పాలించి, రాజనీతిజ్ఞుడిగా, గొప్ప యుద్ధవీరుడిగా అత్యంత పేరుప్రఖ్యాతులు గడించాడు. CE 848 లో సింహాసనాన్ని అధిష్టించాడు. 44 ఏండ్లు పాలించాడు. ఇతనికి త్రిపురమర్త్యమహేశ్వర, త్రిభువనాంకుశ, బిరుదాంకభీమ, గుణకనల్ల అనే బిరుదులు కలవు. అరవీరభయంకరుడైన పండరంగడు, కాదేయరాజ ఇతని సేనానులు, బుద్ధిశాలి అయిన వినాయాదిశర్మన్ ఇతని మంత్రి.</div><div style="text-align: justify;">గుణగవిజయాదిత్యుడు నెల్లూరు కోటను ధ్వంసం చేసి బోయకొట్టములను జయించి వేంగి రాజ్యంలో విలీనం చేసాడు. CE 866 లో గుణకవిజయాదిత్యుడు రాష్ట్రకూట రాజైన అమోఘవర్షుని చేతిలో ఓడిపోయాడు. చాన్నాళ్ళు అతనికి సామంతుగా వ్యవహరించాడు.</div><div style="text-align: justify;">CE 880లో అమోఘవర్షుడు మరణించాక గుణగవిజయాదిత్యుడు స్వతంత్రాన్ని ప్రకటించుకొని రాష్ట్రకూటులపై దండెత్తి విజయం సాధించాడు. వారి రాజధాని మన్యఖేతను (కర్ణాటక) నేలమట్టం చేసాడు. రాష్ట్రకూటరాజు రెండవ కృష్ణుడు ఓడిపోయి పారిపోయి తిరిగి గుణగవిజయాదిత్యుని వద్దకు ముకులితహస్తాలతో శరణార్ధిగా రాగా అతని రాజ్యాన్ని అతనికి ఇచ్చివేసి భారీ సంపదలను కానుకలుగా స్వీకరించాడు.</div><div style="text-align: justify;">ఉత్తర, పశ్చిమ రాజ్యాలను జయించి వారి సామ్రాజ్య చిహ్నాలయిన గంగ యమున లను తీసుకొచ్చి తాను నివసిస్తున్న బిక్కవోలు పట్టణంలో నిర్మించిన ఆలయానికి ద్వారపాలకులుగా ప్రతిష్టింపచేసాడు. ఇతను బిక్కవోలులో గోలింగేశ్వర, చంద్రశేఖర, రాజరాజేశ్వర ఆలయాలను, ఇంకా చేబ్రోలులో మహాశేన ఆలయాన్ని నిర్మించాడు.</div><div style="text-align: justify;">***</div><div style="text-align: justify;">గుణగవిజయాదిత్యుడు తెలుగు భాషను ప్రోత్సహించాడు. ఇతని కాలంలో వేయించిన అద్దంకి పండరంగని శాసనంలో ఆనాటి తెలుగుభాష తరువోజ చందస్సులో మొదటిసారిగా శాసనాలకు ఎక్కింది. నన్నయపూర్వుడైన నన్నెచోడుడు “మునుమార్గకవి లోకంబున వెలయగ దేశి కవిత పుట్టించి తెనుంగును నిలిపిరంధ్ర విషయంబున జన చాళుక్యరాజు మొదలుగ పలువుల్” అంటూ పూర్వ చాళుక్యరాజులు తెలుగు భాషను ప్రోత్సహించారు అన్నాడు. ఏ చాళుక్యరాజో తెలుపలేదు. అది బహుసా గుణగవిజయాదిత్యుడే కావొచ్చు.</div><div style="text-align: justify;">ఇతని సాతులూరు తామ్రశాసనంలోని భాష సంస్కృతమైనప్పటికీ అంత్యప్రాసలున్న చంపకమాల లక్షణాలు ఉండటంచే అది ఎవరో తెలుగు కవి వ్రాసిందేనని అంటారు. గుణగవిజయాదిత్యుని తమ్ముడు యుద్ధమల్లుడు విజయవాడలో కట్టించిన కుమారస్వామి ఆలయశాసనాన్ని మధ్యాక్కర తెలుగుచందస్సులో వేయించాడు.</div><div style="text-align: justify;">గుణగవిజయాదిత్యుడు ఒక యుద్ధంలో శతృరాజైన మంగిరాజ తలను నరికి దానితో బంతిఆట ఆడుకొన్నాడని, చక్రకూటాన్ని (త్రికళింగరాజధాని) దగ్ధంచేసాడని పిఠాపురం శాసనంలో కలదు. ఇతను శివభక్తుడు, వేదవేదాంగాలు నేర్చిన బ్రాహ్మణులకు అనేక గ్రామాలను దానం ఇచ్చినట్లు, కట్లపర్రు, సాతలూరు, పొన్నగి సిసలి తామ్రశాసనాలు ద్వార తెలుస్తున్నది.</div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;"><span style="color: red;"><b>3. రాజరాజ నరేంద్రుడిని ఎందుకు ఆకాశానికి ఎత్తేసారు?</b></span></div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">CE 1922 లో రాజరాజనరేంద్రుడు పట్టాభిషేకం చేసుకొని 900 ఏండ్లు అయిన సందర్భంగా భావరాజు వెంకటకృష్ణారావు సంపాదకీయంలో శ్రీ రాజరాజనరేంద్ర పట్టాభిషేక సంచిక వెలువడింది. దీనిలో మల్లంపల్లి సోమశేఖరశర్మ, చిలుకూరి నారాయణరావు, కొమర్రాజు వెంకటలక్ష్మణరావు, చిలుకూరు వీరభద్రరావు, జయంతి రామయ్య వంటి మహామహుల వ్యాసాలు ఉన్నాయి.</div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఈ సంచికను శ్రీ మోదుగుల రవికృష్ణ- అదనపు వివరణలు, మరిన్ని అధోజ్ఞాపికలు, ఇటీవలి ఫొటోలతో 2022 లో పునర్ముద్రించారు.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">చరిత్రలో ఒక సాదాసీదా సామంతురాజు స్థాయి కూడా కాని రాజరాజ నరేంద్రుని ఆంధ్ర తేజంగా అభివర్ణించటానికి రెండు ప్రధాన కారణాలు కనిపిస్తాయి.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">A. మహాభారత అనువాదం ప్రారంభింపచేయడం ఇతడు తెలుగునేలకు చేసిన మేలుగా చెబుతారు కానీ దాని కర్తృత్వం, కాలం విషయాలలో అనేక వివాదాలు ఉన్నాయి. (చూడుడు. నన్నయ భట్టారక చారిత్రము-కాశిభట్ల బ్రహ్మయ్య – 1901)</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">B. హిందూ ధర్మ విస్తరణ: రాజరాజనరేంద్రునికి పూర్వ చాళుక్య రాజులు బౌద్ధ, జైన, హిందూ ధర్మాలను సమాదరించారు. రాజరాజనరేంద్రుని తండ్రి విమలాదిత్యుడు జైనమతావలంబి. ఇతని గురువు త్రైలోక్యదేవ సిద్ధాంతదేవ అనే జైనాచార్యునికి విశాఖపట్నం రామతీర్థం వద్ద గుహాలయం ఉండేది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">రాజరాజనరేంద్రుడు హిందూ ధర్మాన్ని ప్రోత్సహించాడు. క్రమేపీ జైనులకు వేంగి రాజ్యంలో ఆదరణ తగ్గిపోయింది. ఈ కాలంలోనే వృషభనాథ తీర్థ అనే జైన ముని రాజమహేంద్రవరం నుంచి వరంగల్ కు వలసపోయినట్లు వరంగల్ కైఫియ్యత్ ద్వారా తెలుస్తుంది.</div><div style="text-align: justify;">రాజరాజనరేంద్రుడిని “సమస్త వర్ణాశ్రమధర్మ రక్షణ మహామహిమన్ మహినొప్ప” అని కీర్తించాడు నన్నయ. “మనుమార్గు” డని వర్ణించాడు.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఆంధ్రనాట హిందూధర్మం విస్తరించటానికి మహాభారత రచన ఎంతగానో తోడ్పడింది. నన్నయభారతంలో బ్రాహ్మణ ప్రసక్తి వచ్చిన ప్రతిసందర్భంలోను మూలంకంటే ఎక్కువగా పెంచి చెప్పిన ఉదాహరణలనేకం ఉన్నాయి అంటారు రంగనాథాచార్యులుగారు (రి. తెలుగు సాహిత్యచరిత్ర-ముదిగంటి సుజాతారెడ్డి పే.నం. 60)</div></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఆ విధంగా రాజరాజనరేంద్రుడు వర్ణాశ్రమధర్మ రక్షణ పేరిట బ్రాహ్మణీయ భావజాలాన్ని ప్రోత్సహించాడు. మనుమార్గాన్ని పదిలపరచాడు. క్రమేపీ సమాజంలో అప్పటికి ప్రబలంగా ఉన్న జైనం, అంతంతమాత్రంగా ఉన్న బౌద్ధం ఆంధ్రదేశంలో క్షీణదశకు చేరాయి.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">ఇరవయ్యవ శతాబ్దపు తెలుగు చరిత్రకారులు రాజరాజనరేంద్రుడికి పెద్దపీటవేయటానికి పై రెండు అంశాలు దోహదపడిఉంటాయి.</div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;"><b><span style="color: red;">ముగింపు</span></b></div><div style="text-align: justify;">.</div><div style="text-align: justify;">తెలుగు వారి చరిత్రలో రాజరాజ నరేంద్రుని (1019-1061) గురించి ఎందుకో చాలా ఎక్కువచేసి మాట్లాడుకొంటాం. కానీ చారిత్రికంగా రాజరాజ నరేంద్రుడు ఆంధ్రదేశాన్ని తమిళరాజులకు తాకట్టు పెట్టిన వ్యక్తిగా కనిపిస్తాడు. ఇతని కాలంలో ఇక్కడ నుంచి అపారమైన సంపదలు తమిళ రాజ్యానికి తరలిపోయాయి.</div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">చోళచక్రవర్తి వీరరాజేంద్ర తంజావూరు ఆలయంలో CE 1048లో వేయించిన ఒక శాసనంలో- వేంగిని, ఇతరప్రాంతాలను పశ్చిమచాళుక్యులనుండి తన తండ్రి తిరిగి సాధించగలిగాడని- అక్కడనుండి ఏటా లక్షాపదివేల బస్తాల ధాన్యం, 340 బంగారు వరహాలు ఆలయబాంఢాగారానికి వచ్చే ఏర్పాట్లు చేసాడని చెప్పుకొన్నాడు. (ప్రాచీనపట్టణాలు-తూర్పుగోదావరి జిల్లా- పే.నం.66)</div><div style="text-align: justify;">తిరువాయూరు ఆలయంలోని ఒక శాసనంలో చోళ “సామంతు” అయిన వేంగి విమలాదిత్యదేవర్ ఎనిమిది వెండికలశాలను దేవదేవునికి సమర్పించుకొన్నట్లు ఉన్నది. ఇక్కడ సామంతు అనే పదం ముఖ్యం. చోళులు తూర్పుచాళుక్యులను సామంతులుగానే చూసేవారని అర్ధమౌతుంది.</div><div style="text-align: justify;">ఏ రకమైన పెద్ద ఆలయాలు రాజరాజనరేంద్రుని పాలనలో ఆంధ్రలో నిర్మించబడలేదు. ఇదే కాలంలో తమిళనాట బృహదీశ్వర, ఐరావతేశ్వర, తంజావూరు రాజరాజేశ్వర లాంటి ప్రముఖ ఆలయాల నిర్మాణం జరగటం కాకతాళీయం కాకపోవచ్చు. తన జీవిత చరమాంకంలో రాజమహేంద్రవరం నుండి రాజరాజనరేంద్రుడు తంజావూరు తరలిపోయాడు.</div><div style="text-align: justify;">రాజరాజ నరేంద్రుని విషయంలో అర్హతకు మించిన అందలం ఎక్కించామేమో మనం అని అనిపించకమానదు.</div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">నిజానికి ఈ రోజు ఉత్తరాంద్రనుంచి రాయలసీమ అంటూ ఆంధ్ర ప్రదేష్ అని దేన్నైతే మనం పిలుచుకొంటున్నామో ఆ మేప్ నిర్మాత గుణగ విజయాదిత్యుడు. చోళ, పల్లవరాజులపై దండెత్తి జయించి అపారమైన బంగారాన్ని ఆంధ్రకు తీసుకొచ్చాడు. ఒకానొక దశలో తన మేనమామ అయిన అమోఘవర్షుని చేతిలో ఓడిపోయి సుమారు పదిహేనేళ్ళు అతను బ్రతికున్నంతకాలమూ సామంతుగా కట్టుబడి ఉన్నాడు. ఇదొక మానవీయకోణంగా అనుకోవచ్చు. తరువాత విజృంభించి జైత్రయాత్ర చేసి తూర్పు ఉత్తర, కర్ణాటక ప్రాంతాలను జయించి తనరాజ్యాన్ని విస్తరింపచేసాడు.</div><div style="text-align: justify;">రెండవ దశలో పదిహేనేళ్లపాటు ఇతను రాష్ట్రకూటుల సామంతుగా ఉన్నప్పుడు ఏ రకమైన యుద్ధాలు లేని ప్రశాంత సమయమది. చేతినిండా అపారమైన బంగారం ఉంది. అనేక పట్టణాలు, దేవాలయాల నిర్మాణాలు చేసే అవకాశం చిక్కింది. బిక్కవోలులో ఇతను ఆలయాలు నిర్మించాడు. రాజమహేంద్రవరం పట్టణాన్ని నిర్మించింది గుణగవిజయాదిత్యుడు అనే వాదన కలదు</div><div style="text-align: justify;">ఆంధ్రతేజంగా పిలువబడటానికి రాజరాజ నరేంద్రునికంటే గుణగవిజయాదిత్యునికే ఎక్కువ అర్హత ఉంది.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">మతకోణాన్ని మినహాయించి చూస్తే రాజరాజనరేంద్రుడు ఒక చోళసామంతరాజుగా కనిపిస్తాడు. గుణగవిజయాదిత్యుని విస్మరించి ఇతని పట్టాభిషేకమహోత్సవాలను చేసుకోవటం పునరాలోచన చేయాల్సిన అంశంగా భావిస్తాను.</div></div><div><div style="text-align: justify;"> </div><div style="text-align: justify;">బొల్లోజు బాబా</div></div></div></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhQiS4NVaOxF-rbaHus_r17h5pxjhIO6mrXefZbc62WiRs5hDIJeuIPIf9oAcv-CXyEJ4ZdDNYte4fzINTuwZAcj8vq86dHIHb9dIvuzp82tnRWYyUgTTsO7BGz4wC8LAuJigBdg0zbzzGwJARB7i1IkKnygGRHLxFFbBhcrp8MXYVVr_TJy2LmF2D_GY0" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1360" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhQiS4NVaOxF-rbaHus_r17h5pxjhIO6mrXefZbc62WiRs5hDIJeuIPIf9oAcv-CXyEJ4ZdDNYte4fzINTuwZAcj8vq86dHIHb9dIvuzp82tnRWYyUgTTsO7BGz4wC8LAuJigBdg0zbzzGwJARB7i1IkKnygGRHLxFFbBhcrp8MXYVVr_TJy2LmF2D_GY0=w265-h400" width="265" /></a></div><br /><br /></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5771848398301084647.post-89686314958797779852023-07-16T22:15:00.011+05:302023-07-16T22:15:52.648+05:30 ఫ్రెండ్ వాల్ పై చేసిన ఒక కామెంటు<br /><br />ఇస్మాయిల్ గారు కవిత్వాన్ని poetry of ideas (అభిప్రాయ కవిత్వం), poetry of experience (అనుభవ కవిత్వం) అని విభజిస్తారు.<div><br />రెండిటినీ తూకం వెయ్యటానికి ఒకేరకమైన పనిముట్లు పనికొస్తాయా అనేది ఆలోచించాల్సిన విషయం.<div><br />రెండూ భిన్నపాయలు. దేని అవసరం, సౌందర్యం, తూకం దానిదే.</div><div><br />శ్రీశ్రీకి నచ్చనంతమాత్రానా టాగూర్ కవి కాకుండా పోడు, అతని స్థానం క్రిందకు దిగీపోదు.</div><div><br />అన్ని వాక్యాలను తమవద్ద ఉన్న ఇనప చట్రాల్లో ఇమడ్చాలని చూడటం, ఇమడక కొన్నివాక్యాల అంచులు బయటకు రావటాన్ని ఆ వాక్యాల లోపంగా వ్యాఖ్యానించటం కొందరకు సరదా. అంతే.<br /><br /></div><div>ఏకసూత్రత ఉండాలనుకోవటం ఫాసిజ లక్షణం. (యూనిఫార్మ్ సివిల్ కోడ్ లాంటిదే ఈ యూనిఫార్మ్ పొయెట్రీ కోడ్) బహుళత్వాన్ని గౌరవించటం ఆధునికత.<br /><br /></div><div><br /></div><div>బొల్లోజు బాబా</div></div>Bolloju Babahttp://www.blogger.com/profile/14141076432132617276noreply@blogger.com0